|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Hétfőtől: ,,Nyitott Égbolt,, tárgyalások Budapesten
|
1990. április 19., csütörtök - Április 23-án, hétfőn
Budapesten kezdődik a ,,Nyitott Égbolt,, tárgyalássorozat második,
remélhetőleg befejező szakasza - tájékoztatták az újságírókat
csütörtökön a Külügyminisztériumban. A tárgyalások az elképzelések
szerint május 12-én zárulnának a NATO és a VSZ tagállamai által
végrehajtandó fegyvertelen, ellenőrzési célú átrepülésekről szóló
szerződés aláírásával.
A Külügymisztérium szakértői szerint azonban halványulóban a remény, hogy a szerződés aláírása május 12-én megtörténhet. Az érdekelt 23 ország között ugyanis még számottevő véleménykülönbségek vannak tartalmi kérdésekben, s a résztvevőknek mindössze három hét alatt kellene megegyezésre jutniuk a tárgyalások első, ottavai szakaszának eredményeként megszületett 140 oldalas szerződéstervezetben. A vitás kérdések között szerepel egyebek között annak eldöntése, hogy egy-egy ország fölött évente hány átrepülésre kerülhet sor, illetve, hogy az ellenőrzések kiterjeszthetők-e az adott országnak egy harmadik állam területén lévő bázisaira is. Jelenleg még ugyancsak vitatott, hogy az átrepüléseket a szerződést aláíró országok saját repülőgépeikkel végezzék-e, vagy hozzanak létre erre a célra egy közös gépparkot. Véleménykülönbségek vannak még az ellenőrzési céllal felszálló repülőgépek indulás előtti átvizsgálásának kérdéseiben, illetve a tekintetben, hogy milyen érzékelő műszerek lehetnek a repülőgépeken. A VSZ tagállamai közül a vitatott kérdésekben Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és hazánk nézetei hasonlóak, s ez a négy ország általában olyan álláspontot képvisel, amely áthidalni látszik az ellentéteket.
A tájékoztatón szóba került: ha május 12-én nem sikerülne aláírni a szerződést, akkor még mindig bizakodni lehet abban, hogy az ugyancsak májusra tervezett szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozón, vagy az esedékes csúcstalálkozón sikerül az álláspontokat közelíteni, megegyezésre jutni. Ebben az esetben viszont felmerülhet a budapesti tárgyalások meghosszabbítása, aminek eshetőségével a rendezők előre számolnak, hogy egy ilyen döntés ne érje őket felkészületlenül. (MTI)
1990. április 19., csütörtök 14:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|