 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Aláírás Budapesten? (2.rész)
|
Némileg vegyesebb eredményt hozott a következő tárgyalási menet.
Ottawában találkozott február során a 23 külügyminiszter, hogy
áttekintse az egyezmény kidolgozásának állását, s előkészítse a
zárószakasznak szánt budapesti, április végi-május elejei
tanácskozást. Bizonyos előrehaladást ugyan elértek, például
megszövegezték a tárgyalási alapnak tekinthető munkaokmányt, ám
kétségtelenül napvilágra kerültek itt nézetkülönbségek, határozott
érdekellentétek is.
Ilyen például az ellenőrzést végző légiflottáról folyó vita. A
nyugati fél szerint minden tagállam saját gépeivel végezné az
ellenőrző repüléseket, a Szovjetunió viszont egy egységes
kontingenst szeretne létrehozni. Ugyancsak eltérő a feleknek a
repülések számáról, körzeteiről és gyakoriságáról vallott
álláspontja. A Szovjetunió ritkább ellenőrzéseket, viszonylag
behatároltabb útvonalakat javasol, illetve szűkítené a kontroll
során felhasználható technikai apparátust. A nyugati fél viszont
érthetően ki akarná aknázni a fejlett műszerpark adta lehetőségeket,
s az optikai eszközök mellett számos lézerfelszerelést és más
korszerű, COCOM-korlátozás alá eső technológiát kívánna alkalmazni.
Nem jött létre egyezség Ottawában az ellenőrzések során nyert
információk felhasználásáról sem. Közzétenni, vagy csupán saját
célra felhasználni, esetleg (ilyen például a kompromisszumos magyar
indítvány) megosztani az érintett, vagyis az ellenőrzés helyszínéül
szolgált országgal - nézőpontok egyelőre meglehetősen távol esnek.
Akárcsak a külföldön lévő támaszpontok ügyében: itt a nyugati fél
utasítja el azt a moszkvai indítványt, hogy a kontrollrepüléseket
ezek fölött is lehetővé kellene tenni.
Látható tehét, hogy nem kevés munka vár még a budapesti
konferencia tagjaira, ha a rendelkezésükre álló alig pár hét alatt
megnyugtató választ akarnak adni az összes nyitott kérdésre. Vannak,
akik a felemás ottawai zárás után bizony elég pesszimistán látják az
esélyeket. Ám a magyar diplomácia vezetői mindent megtettek eddig
is, s feltett szándékuk jelenleg is, hogy sikerrel záródhasson a
küszöbön álló tanácskozás.
Sőt, Budapest nem csupán a ,,Nyitott Égbolt,, egyezmény
aláírásának helyszíne akar lenni (a tervek szerint május 12-ikén, a
tavalyi Bush-indítvány évfordulóján), hanem felmerült az a terv is,
hgoy a magyar főváros adjon otthont az európai biztonsági értekezlet
35 részt vevő állama külügyminisztereinek találkozójához is, amely
már idei csúcstalálkozójukhoz jelentene fontos előkészítő fórumot. A
felettünk nyitott(abb)á váló égbolt bizonyára kedvező légkört
teremthetne e tárgyalások sikeres előreviteléhez is.+++
1990. április 18., szerda 09:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|