 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az MDF vendégeinek nemzetközi sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. április 5., csütörtök - A Magyar Demokrata Fórum
meghívására Magyarországon tartózkodó Alfred Dregger, a nyugatnémet
CDU-CSU parlamenti frakciójának elnöke, Valéry Giscard d,Estaing, a
francia UDF elnöke, az Európa Parlament liberális frakciójának
elnöke és Sir Christopher Prout, az Európa Parlament demokrata
frakciójának elnöke csütörtök este részt vett és felszólalt az MDF
budapesti választási nagygyűlésén. A politikusok ezután Antall
Józseffel, az MDF elnökével együtt nemzetközi sajtótájékoztatót
tartottak.
Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy a külföldi
politikusok véleménye szerint Magyarországon milyen összetételű
kormány tudna a legtöbbet tenni a gazdasági válságból való kijutás
érdekében, Sir Christopher Prout elmondta: véleménye szerint most
rendkívül fontos, hogy Magyarország pontos jelzést adjon a
nemzetközi környezetének arról, társadalma és gazdasága milyen
irányba kíván haladni. Ez azonban nem sikerülhet akkor, ha olyan
pártok lépnek koalicióra, amelyek merőben különböző politikai
nézeteket képviselnek. Ezért is ítélte fontosnak, hogy a választások
második fordulójában az MDF abszolut és világos többséget szerezzen.
Valery Giscard d,Estaing is egyetértett azzal, hogy Magyarországnak
most ,,többségi kormányzásra és világos politikára van szüksége a
gazdasági életben,,. Hozzátette, hogy a piacgazdaságra való áttérés
akkor lehet eredményes, ha azt megfelelő szociális intézkedések is
kisérik. Alfred Dregger úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon olyan
kormány lehet sikeres, amely legfontosabb céljának a szabad
jogállamiság létrehozását és a szociális piacgazdaság kialakítását
tekinti. Úgy ítélte meg, hogy az MDF elkötelezte magát e két cél
mellett. Személyes meggyőződése szerint az MDF választási győzelme
egyaránt szolgálná Magyarország és Európa érdekeit.
A sajtótájékoztatón több külföldi újságíró hozta szóba a
Romániában élő nemzetiségek kérdését. Mindhárom külföldi politikus
úgy vélekedett, hogy e problémára mielőbb meg kell találni a
megoldást. Giscard d, Estaing - aki Franciaország elnökeként a
helsinki záróokmány egyik aláírója volt - hazájának feladatairól
szólva kiemelte: a francia kormánynak fel kell használnia minden
meglévő befolyását Romániában a nemzetiségi kisebbségek jogainak
elismertetésére, életkörülményeik javítására. Alfred Dregger pedig
annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugat-európai országok
fellépése hatásosabb lenne, ha arra a Közös Piac tagországai
együttesen vállalkoznának a nemzeti kisebbségek érdekében.
(folyt.köv.)
1990. április 5., csütörtök 22:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|