|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
A második forduló 3.
|
Ha három ilyen jelölt nincs, akkor a kapott szavazatok figyelembevételével az indulókat ki kell egészíteni három jelöltre.
A második fordulóban tehát CSAK A HÁROM LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPÓ JELÖLT INDULHAT, illetőleg néhány helyen négy, azért, mert négy 15 százalékon felüli jelölt van. A többi jelölt kiesik, azokat indítani még akkor sem lehet, ha a három közül valamelyik visszalép. A visszalépést ugyanis nem lehet megtagadni egyetlen jelölttől sem.
A jelöltek közül a második fordulóban az kapja meg a mandátumot, a képviselői helyet, aki a legtöbb szavazathoz jut. A második fordulóban tehát ELÉG A RELATÍV TÖBBSÉG, hiszen harmadik vagy sokadik fordulót aligha érdemes tartani. Megváltozik az eredményes választás szabálya is. Míg az első fordulóban a választójogosultak felének, addig a második fordulóban csak negyedének kell megjelennie az urnák előtt ahhoz, hogy a választás eredményes legyen.
Vagyis a második, az április 8-i fordulóban KIZÁRÓLAG AZ DŐL EL, HOGY KI LESZ AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET KÉPVISELŐJE. A leadott szavazat már nem befolyásolja a megyei pártlajstromokat, hiszen azokat már az első forduló alapján elosztották. De nem befolyásolja az országos listát sem, hiszen az országos listán szereplő képviselő helyeket nem a második, hanem az első forduló töredék szavazatai alapján osztják el.
alc. Amit a választóknak meg kell gondolniuk
Mit kell tehát a választóknak meggondolnia a második fordulóban? Azt, hogy a megmaradó három jelölt, vagy a mögöttük álló három párt közül melyiket érzik közelebb állónak. Az első fordulóban 10-12, vagy ennél is több párt vagy jelölt között a sajátjára szavazhatott a választó, a második fordulóban már lehetséges, hogy az első fordulóban általa támogatott párt nem indul, mert kisebbségbe jutott. A második fordulóban tehát HÁROM, VAGY LEMONDÁS ESETÉN KÉT JELÖLT KÖZÜL KELL VÁLASZTANI.
Nagyon sokan bírálják a magyar törvényt abból a szempontból, hogy a szavazatok túlzott koncentrálására törekszik, és így a NAGY PÁRTOKNAK KEDVEZ, A KIS PÁRTOK PARLAMENTI KÉPVISELETHEZ JUTÁSÁT PEDIG AKADÁLYOZZA. A vád igaz. Ezt a koncentrációt szolgálta a 750 ajánlási szelvény összegyűjtése is, ami jó néhány indulni akaró pártnak vagy jelöltnek nem sikerült. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|