 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
 |
A második forduló 2.
|
Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell
szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői
helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a
megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden
megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is
állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért
nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltet
mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két
mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell
várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első
fordulóban ugyanis CSAK 5 VÁLASZTÓKERÜLETBEN DŐLT EL, HOGY KI A
KÉPVISELŐ, MÍG 171 VÁLASZTÓKERÜLETBEN NINCS VÉGLEGES EREDMÉNY. Ha az
egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő - ennek a
mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest - akkor lehet
nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett
mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási
bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után.
2./ Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az
első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a
leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. (abszolút
többség)
Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez
elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a
mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban
nincs második forduló.
A MAGYAR TÖRVÉNY abszolút többséget követel, hiszen előre
látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha
nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt
összegyűjteni, akkor is tízen felül lesz a jelöltek száma. A
számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a
legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18-20 százalékát
kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi
támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt.
Ez a törvény az első forulóban azért kíván abszolút többséget a
mandátum megszerzéséhez. Ez azonban FELTÉTELEZI A KÉT FORDULÓT, ami
176 egyéni választókerületből 171-ben be is következett.
alc. A második foruló tétje
Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171
egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második
fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott
szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|