 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar helyzet - lengyel lapvélemény
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. április 2. hétfő (MTI-tud) - ,,A több mint
negyven év óta első szabad választások azt igazolták Magyarországon,
hogy a gazdaság és a piaci ellátás összeomlása, az egyház
közszereplést vállaló missziója és a társadalmi tiltakozó mozgalmak
nélkül is lehetséges az átmenet Kelet-Európában a kommunizmusból a
demokrácia egy kezdeti, nyugat-európai típusába,, - így értékeli a
magyarországi választások első fordulója után kialakult helyzetet a
Gazeta Wyborcza, a Szolidaritás lapja hétfői cikkében.
Az írás szerint Magyarországon a parlament második házának, egy
erős köztársasági elnöknek és a tekintélyes egyháznak a hiányában, a
belső nehézségek, a szomszédokkal a magyar kisebbség miatt fennálló
konfliktusok és az általános európai változások miatt egy erős
kormányra van szükség, amit egyébként a nyugati pénzügyi körök is
szorgalmaznak. Ellenkező esetben ,,a Duna menti Libanon valósulhat
meg,, - vélekedik a lap.
Az elemzés szerint kicsi a valószínűsége az SZDSZ-MDF
nagykoalíciónak, mivel a két nagy pártot programjaik látszólagos
közelsége ellenére több választja el egymástól mint a hasonló
nyugat-európai pártokat. Az általuk külön-külön
létrehozandó-létrehozható koalíciók gyöngéje viszont, hogy
mindegyiknek túl erős parlamenti ellenzékkel kellene szembenéznie.
Amennyiben az MDF-kereszténydemokrata néppárt-kisgazdapárti
koalíció jönne létre - ami a legvalószínűbb a lap szerint -, akkor
az SZDSZ-szel szimpatizáló tömegtájékoztatás támadásának
keresztüzébe kerülne a kormány - véli Gazeta Wyborcza. - Az
SZDSZ-kormányt viszont a radikális-liberális gazdaságpolitikájáért,
az országnak a külföldi tőke részére történő kiárusításáért, a
pénzügyi elit kiszolgálásáért érné támadás, és a populisztikus
tiltakozás antiszemita hullámot válthat ki.
A Gazeta Wyborcza szerint mindezeket figyelembe véve,
függetlenül attól, hogy a két nagy párt közül melyik nyeri a második
fordulót, a magyaroknak elengedhetetlen a kompromisszum kidolgozása
egy átmeneti időszakra, a népszerűtlen, de az ország jövőjét
meghatározó döntések keresztül vitele érdekében. +++
1990. április 2., hétfő 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|