|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Nézetek a népszavazás utáni politikai helyzetről (2. rész)
|
A Magyar Szocialista Párt irodavezetője, Tóth András közölte: az MSZP tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. Fontosnak ítélte, hogy a választók törvényes keretek között döntenek ügyeikről, s nem utcai tüntetéseken nyilvánítják ki akaratukat. Szükségesnek tartotta új politikai menetrend kialakítását, hozzátéve: az MSZP kész tárgyalásokat kezdeményezni a politikai pártokkal és szervezetekkel az előrehozott képviselői választások ügyében. A döntés természetesen a parlament jogköre, a pártok azt csupán kezdeményezhetik. A bonyolult belpolitikai helyzetben a legfontosabbnak az ország kormányozhatóságának, kormányzóképességének megőrzését nevezte, amely éppúgy a nemzet alapvető érdeke, mint a demokratikus átmenet, a többpárti parlamenti rendszer kialakítása. A Hazafias Népfront ügyvezető titkára, Bogár László a ,,kierőszakolt, hisztérikus,, népszavazási kampányt elítélte ugyan, de hozzátette, hogy a politikai kultúra formálása érdekében a testület a részvétel mellett foglalt állást. A referendum eredménye csak arra volt jó, hogy világossá tette a politikai patthelyzet kialakulását. Szerinte a társadalom a döntő kérdésekben végletesen megosztott, a többség a rendszerváltás híve, annak mikéntjében azonban eltérőek a vélemények. A Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja, Csurka István, a szervezet véleményét tolmácsolva hangoztatta: szeretnék, ha a mostani népszavazással lezárulna a felesleges dolgokkal való foglalkozás korszaka. A jövőt illetően az MDF kész az együttműködésre akár tegnapi ellenfeleivel is, hogy a társadalmat minél előbb eljuttassa a valóban szabad választásokhoz. Ennek érdekében minden eddigi ellentétet, vádaskodást hajlandó félretenni. Az MDF elvi, erkölcsi politikát folytat, ha a pillanatnyi pártérdekek mást is sugalmaznak. A pártok képviselői kifejtették véleményüket a televiziót és a rádiót felügyelő bizottság létrehozásáról is. Valamennyien egyetértettek a 15 fős testület megalakításával, s támogatásukról biztosították a grémiumot. Nem kell félni attól - utaltak rá többen is -, hogy többpárti diktatúra váltaná fel az egypárti irányítást e nemzeti intézmények élén, ez politikailag lehetetlen elképzelés. A pártok szakértőivel kapcsolatban elhangzott: az a párt, amely nem megfelelő képzettségű szakembert delegált a testületbe, nyilvánvalóan megsinyli majd hibás jelölését. Varga Csaba közölte: egyetért a MUOSZ azon javaslatával, hogy a egy tagot delegáljon a bizottságba. Fazekas Ágnes a Nyilvánosság Klub képviselőit is szívesen látná a testületben. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 16:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|