|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Fővárosi MSZP-aktíva (2. rész)
|
A december 18-ai fővárosi MSZP-értekezlet feladatai közé sorolta a budapesti pártstruktúra kialakítását, a politikai helyzetelemzést, a választási program gerincének meghatározását, illetve a személyi kérdések tisztázását. A pártértekezlet nyilvános lesz, arra várnak minden érdeklődő budapesti MSZP tagot. Az aktívaértekezleten Horn Miklós, az MSZP V. kerületi intéző bizottságának elnöke szólt a helyi pótválasztás előkészületeiről. Az MSZP a lakosság független jelöltjét, Balázs Pétert, az MSZMP volt tagját támogatja. Kifogásolta, hogy a választási kampány részeként arrogáns, erőszakos, tisztességtelen módszerek is észlelhetők. A népszavazás eredményére utalva hangsúlyozta: az MSZMP által javasolt ,,nemek,, világossá tették, hogy nem baloldali, hanem konzervatív erő, a szervezettel még kerületi szinten sem szabad akciószövetségre lépni. Pozsgay Imre, az MSZP elnökségének tagja felszólalásában e gondolatot erősítve leszögezte: az ortodoxia valóban nem nevezhető baloldalnak. El kell ismerni azonban, hogy tíz, sőt százezrével is lehetnek olyan egykori elvtársaik, akik ma is szent hittel vallják: az a politika jó, amelyet az MSZMP folytat. E jogot elvitatni, s a szándékot becsmérelni nem szabad. A párttagság sok megcsalatáson ment át, így érthető, ha egy részük így gondolkodik. Óvta ugyanakkor a szervezetet attól, hogy személyes hatalmi ambíciók áldozatai legyenek, és újra eszközként szolgáljanak ki tudja milyen eredetű gondolathoz, programhoz. A helyzet át- és újragondolásra való képtelensége jelzi, hogy az MSZMP-vel mint párttal akciószövetségre nem lehet lépni. A pártszervezés kérdéseit érintve leszögezte: nem lehet engedni annak a morális nyomásnak, amely kívülről kívánja megszabni, ki lehet az MSZP tagja. A pártszervezeteknek kell megítélniük, hogy ki méltó vagy méltatlan a tagságra. A népszavazás kapcsán Pozsgay Imre annak a véleményének adott hangot, hogy a választók nem a pártokra adták szavazataikat, ilyen értelemben az eredmény nem mutat valódi politikai tagoltságot. Az majd az országgyűlési képviselő-választásokon válik láthatóbbá. Valódi identitását az MSZP is csak a választások után mérheti fel, amelyre a győzelem reményében készül. (folyt.köv.)
1989. december 2., szombat 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|