|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Döntött a nép - A szabad demokraták ügyvivőinek nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. november 29., szerda - A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testülete zárónyilatkozatot bocsátott ki a november 26-án megrendezett népszavazásról. ,,Az állampolgári öntudat, a haza sorsa iránti felelősségérzet erősebbnek bizonyult a közönyre játszó propagandánál, a megtévesztésnél és a közhivatalok által emelt akadályoknál. A választópolgárok meggyőző többsége november 26-án elment szavazni. A népszavazás új helyzetet teremtett, mindenekelőtt azzal, hogy feloldotta a közvélemény félelmi görcseit. A közvéleményt a hallgatag többséggel riogatták. A népszavazás bebizonyította, hogy a többség nem hallgatag. Van politikai akarata, s azt nem az utcán, hanem a szavazófülkékben kívánja érvényesíteni. A közvéleményt a szerveződő Grósz-párt tömegeivel riogatták. A népszavazás elsöpörte az MSZMP ,,négy nem,,-jét; bebizonyította, hogy a múlt pártjának nincsenek tömegei. A közvéleményt azzal ijesztgették, hogy a magyar társadalom a végsőkig megosztott. A népszavazás bebizonyította, hogy az alapkérdésekben a társadalom egységes. Ez még az első kérdés esetében is igaz, hiszen a ,,nem,,-mel szavazók döntő többsége nem az elnökválasztás elhalasztása ellen, hanem a közvetlen elnökválasztás mellett szavazott. A közvéleményt komolyan aggasztotta, hogy a politikai kibontakozás mellékes csatározásokba fulladhat, s mire a parlamenti választásokig eljutunk, már késő lesz. A népszavazás, az elnökválasztás elhalasztásával, megnyitotta az utat a szabad parlamenti választások gyors megrendezése előtt. A legfontosabb most az, hogy az Országgyűlés még december 18-án oszlassa fel önmagát, és március második felére írják ki a választásokat. A nép november 26-án kinyilvánította, hogy azonnali rendszerváltást akar, és mindenfajta hatalomátmentési kísérletet elutasít. A népakarattal játszani nem szabad. A választások nyugodt előkészítéséhez szükség van arra is, hogy a népszavazás mind a négy ,,igen,,-jének maradéktalanul érvényt szerezzenek. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|