|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Kiss Gy. Csabával, a népszavazásról - 4. folyt.
|
- Részben igen, részben nem. Én ismerem ezt a cikket, egy kitűnő újságíró írta. Figyelemmel kísérem hosszabb ideje a cikkeit. Azért itt hozzá kell tenni, hogy inkább a Fórum támogatta Pozsgay Imrét. Pozsgay Imre tulajdonképpen a Fórumot nem támogatta, és mindig megvolt azért egy alapvető különbség. Mi benne a reformpolitikust láttuk, a reformkommunistát, aki jót akart az országnak, de egy kommunista politikus volt. A Fórum identitásában, szemléletében azért Pozsgay Imre nem a mi emberünk volt. Abban az értelemben, hogy mi egy ellenzéki párt és mozgalom vagyunk, és természetesen a Fórum világában a kommunista szál, a kommunista íz az hiányzik. Nem hiszem, hogy elárultuk volna Pozsgayt, hiszen ahhoz az kellett volna, hogy valami megegyezés legyen Pozsgayval. Nagy rokonszenvvel néztük az ő tevékenységét a pártállam lebontásában, de ahhoz, hogy a saját arcunkat megőrizzük, ahhoz egy saját köztársasági elnökjelölt kellett. Különösen azután, hogy Pozsgay nem tudott időben elválni a párt fő szárnyától, vállalta a tagságot a "négyes fogatban" júliusban, és ő volt tulajdonképpen a Kerekasztalnál a kommunista tárgyalófél vezetője. Tehát mi éreztünk valamilyen összjátékot, hogy ő, Pozsgay is és a Magyar Demokrata Fórum is a demokratikus átalakulás irányában mozog, de külön pályán. - Milyen volt a magatartása a Kerekasztalnál? - Itt még hozzá kell tennem, hogy soha nem volt Pozsgay Imre a Magyar Demokrata Fórum jelöltje. Ahogy Jaruzelski tábornok sem volt a Szolidaritás jelöltje Lengyelországban. Bár volt egy pillanat, amikor a Szolidaritás képviselői elismerték és megszavazták köztársasági elnöknek, de soha nem volt az ő jelöltjük. (folyt.)
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|