|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Az igen-párti négyek szerint a nép aktivitása volt a referendum legnagyobb sikere (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - ,,Választási győzelmet kell bejelentenem,, - így kezdte a népszavazást támogató négy párt hétfői sajtótájékoztatóját a Fészek Klubban Freisinger Jenő. A Független Kisgazdapárt szóvivője rámutatott: a vasárnapi referendumon a magyar nép győzött, mert bebizonyította, hogy nem fásult bele az eddigi politikai küzdelmekbe, és saját kezébe kívánja venni sorsa alakítását. Erre utal, hogy a vasárnapi népszavazáson csaknem 60 százalékos volt a részvétel. A szavazók aktivitása azt is jelzi, hogy az állampolgárokat semmilyen párt, semmilyen Országgyűlés nem zavarhatja meg, és csakis a népet meghallgatva lehet a nép nevében politizálni. A szavazólapon szereplő második, harmadik és negyedik kérdésre adott igenek elsöprő többsége pedig azt mutatja, hogy a nép egyértelműen a múlt ellen voksolt. Az első kérdésre adott ,,igen,, és ,,nem,, válaszok szoros alakulása minden politikai erőt eddigi politikájának végiggondolására kényszerít. A szavazók számára pedig olyan tanulsággal szolgál, hogy a másként voksoló nem ellenség, s tisztelni kell a véleményét.
Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője is kiemelte: egyértelmű győzelemnek tekinthető a népszavazást kezdeményző pártok számára, hogy a szavazópolgárok többsége minden ellenpropagada és bojkottfelhívás dacára elment szavazni és kinyilvánította véleményét. Az államfő megválasztására vonatkozóan tulajdonképpen két kérdés szerepelt a szavazólapon - fejtegette Pető Iván. Míg a népszavazást kezdeményezők a választás időpontjára kértek véleményt, az Országgyűlés magyarázata pedig a módjára vonatkozott. Ezzel is magyarázható az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye. A szabad demokraták ügyvivője rámutatott: miután a sajtóértekezlet idején a végleges eredmény még nem ismert, tisztább lelkiismerettel fogalmazhatja meg az SZDSZ indítványát. Nevezetesen: a szoros eredmény ismeretében megoldás lehetne, ha a Parlament elfogadna egy kiegészítő módosítást az alkotmányban arra, hogy az állampolgárok a szabad parlamenti választások után közvetlenül választhassák meg a köztársasági elnököt. Ez tisztességes megoldás lenne, s nem vetődhetne fel probléma azzal kapcsolatban, hogy a kétfajta kérdés közül mire voksolt a lakosság valójában - fűzte hozzá Pető Iván. (A sajtótájékoztató befejezése után érkezett egy nem hivatalos értesülés, miszerint az 1. kérdésre az ,,igen,, válaszok kerültek minimális többségbe.) (folyt.köv.)
1989. november 27., hétfő 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|