|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ Valláspolitikai Bizottságának nyilatkozata (OS)
|
1989. november 23., csütörtök - Változik-e a Néphadsereg? Miközben Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter arról próbálja meggyőzni a képviselőket, hogy a Kiskirályok mundérban című könyv szerzője nem szól kellő súllyal azokról a mélyreható változásokról, amelyek a Néphadseregben az utóbbi időben végbementek, a Honvédelmi Minisztérium lapja, a Pont, ízelítőt ad abból, hogy milyen változásokra is gondolhat a miniszter. A lap szerkesztőit és újságíróját nem zavarja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 60. paragrafusa mindenki számára alapvető joggá nyilvánítja a vallásszabadságot. Negatív csengésű címmel, negatív tartalmú cikket közöl 1989. november 10-i számában három törvényesen elismert vallásfelekezet ellen. A közösség megsértésének törvényes tilalma őket nem köti? Magyarországon jelenleg 27 törvényesen elismert vallásfelekezet működik, és a kormány 4 újabb közösség bejegyzését tervezi. A Pont cikkében a mintegy harmincból három vallási közösség kerül érthetetlen szempontok alapján egy kalapba. E közösségek a múltban vagy a közelmúltban valamiféle konfliktusba kerültek a hadsereggel. Köztudott, hogy a nazarénusok nem fognak fegyvert, a Jehova tanúi a katonai szolgálatot sem vállalják, a Hit Gyülekezete pedig amiatt, hogy tagjait diszkriminációk érték a hadseregben, nyílt levélben tiltakozott Kárpáti Ferencnél. E közösségek kipellengérezése - úgy tűnik - nem egyéb kicsinyes bosszúnál. Ízléstelen dolognak tartjuk, hogy eme - egymástól igen eltérő hitgyakorlatú - felekezetek közti közös nevezőt amerikai rémtörténetekre célozva próbálják megkonstruálni. A teológiailag abszolút dilettáns cikkíró vélekedései legalább 15 000 magyar állampolgárt sértettek meg, ennyire tehető e felekezetek létszáma. Köztudott, hogy ők békesség- és munkaszerető emberek, egyben adófizető polgárok Munkájukkal hozzájárulnak a HM eltartásához. A cikk sötét korszakot idéz fel, azt a kort, melyben a társadalmi problémákért a kisebbségeket tették felelőssé, először rágalmazták, majd irtották őket. A HM-nek is tudomásul kell vennie, hogy Magyarország etnikailag és vallásilag is heterogén állam, és tiszteletben kell tartania a kisebbségek szokásait, életmódját, mert nekik is joguk van úgy élni, ahogy akarnak. E joguk korlátját csak demokratikus úton megalkotott törvények jelenthetik. A szabaddemokraták bíznak benne, hogy az egyházak és a hadsereg egymás mellett éléséből véglegesen kiküszöbölődik a ,,beavatkozás,, gyakorlata. Mos a Pont szerkesztőségén lenne a sor, hogy a megsértett vallási kisebbségektől bocsánatot kérjen (OS)
1989. november 23., csütörtök 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|