|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
A Minisztertanács dr. Manhercz Károlyt június 15-i hatállyal művelődési miniszterhelyettessé; Auth Henriket és Reiniger Pétert július 1-jei hatállyal ipari miniszterhelyettessé; dr. Tömpe Istvánt augusztus 1-jei hatállyal pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte. A kormány csütörtöki ülésén rektori felmentésekről, megbízásokról és egyetemi tanári kinevezésekről is határozott. A személyi kérdések zárásaként a szóvivő beszámolt arról, hogy jónéhány most felmentett vezető kormányzati tisztségviselő ezúttal új funkciójában nem kezdi meg azonnal tevékenységét, hanem hat hónapra - a korábbiakhoz hasonló anyagi feltételek között - a kormány rendelkezési állományába kerül. A szükségletek, a személyi kvalitások, ismeretek alapján, személyre szólóan különféle feladatokat kaphatnak. Ez az új forma is jelzi a személyzeti munka új törekvéseit, szándékait. Napirenden szerepelt a polgári szolgálatról szóló előterjesztés, amelyről Mórocz Lajos vezérezredes honvédelmi minisztériumi államtitkár adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a polgári szolgálat és a honvédelmi törvény módosítása között szoros az összefüggés, hiszen a polgári szolgálat bevezetése hazánkban az alternatív katonai szolgálat megalapozását, megteremtését jelenti. Hozzátette: ez az alkotmányozási folyamatnak is része, ugyani az érvényben lévő alkotmányban ellentmondás feszül a honvédelmi kötelezettség és a lelkiismereti szabadság között. Ezt feloldandó, az új alkotmánytervezet szerint az egységes honvédelmi kötelzettségnek megfelelően a magyar állampolgár katonai szolgálatot, illetve lelkiismereti okból azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítene. A szolgálat lényegéről kifejtette: lelkiismereti okból a hadkötelezett fiatal kérheti, hogy a katonai szolgálat helyett a tanácsi szerv által jelölt munkahelyen polgári szolgálatot teljesítsen. Ennek időtartama megegyezik a fegyveres szolgálat idejével. A kérelmet összeíráskor, sorozáskor, legkésőbb az eskí letételkor lehet benyújtani, s társadalmi bizottság bírálja el. A döntésre a hadkiegészítési parancsnok illetékes. A legtöbb kérdés ez utóbbi napirenddel kapcsolatban hangzott el. A Népszava munkatársának kérdése arra vonatkozott: hogyan lehet a lelkiismerti okot bizonyítani? Mórocz Lajos elismerte, hogy nehéz a megítélés, hiszen a lekiismeret szélesebb, mint a vallás. Az érintett életvitele, felfogása, megnyilatkozása alapján azonban megfelelő döntés születhet. A Magyar Hírlap tudósítója az iránt érdeklődött: mi történik azokkal, akik - mint például a Jehova tanúi - polgári szolgálatot sem hajlandók vállalni? (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|