 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Közzétették az 1956-os eseményekkel összefüggésben kivégzettek névsorát - Nagy Imre és társai temetése - Borics Gyula tájékoztatója (1. rész)
|
1989. május 10., szerda - Az Igazságügyi Minisztérium szerdán közzétette az 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között, a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek névsorát, amelyet a büntetésvégrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze.
Ez alkalomból Borics Gyula igazságügyi államtitkár elmondta:
ahhoz, hogy e 277 nevet tartalmazó lista elkészülhessen, több mint
150 ezer kartont kellett átnézni a büntetésvégrehajtás iratai,
illetve a bíróságoknál fellelt dokumentumok közül. A névsor azonban
nem teljes. A felsoroltakon kívül lehet még olyan személy, akit
akkor halálra ítéltek és kivégeztek, ám e nevek között azért nem
szerepel, mert ezidáig semmilyen adatot nem sikerült találni erre
vonatkozóan. Az akkori nyilvántartások hiányosak, pontatlanok,
előfordultak névelírások, s több helyen hiányzik például az ítéletek
iratszáma. A névsorban szerepel 13 olyan személy is, akiknek az
iratait eddig nem találták meg. A most nyilvánosságra hozott
névsorban nem szerepelnek azok, akik a börtönben haltak meg.
Jelenleg két ilyen személyről tudnak, egyikük öngyilkos lett.
A bírósági iratok alapján az akkor hatályos jogszabályok szerint
kifejezetten politikai - állam elleni - bűncselekmény miatt 77
személyt ítéltek halálra és végeztek ki. Közülük 51 rendes bíróság
elé került, 26-ot pedig statáriális eljárás során vontak
felelősségre. (Az akkori jogszabályok szerint az állam elleni
bűncselekmények közé tartozott a hűtlenség; a népi demokratikus
államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése, vezetése; a
népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés; a tiltott
határátlépés és a külföldre szökés.) A listán 177-en szerepelnek,
akiket politikai és köztörvényes bűncselekmény - az akkori szabályok
szerint rablás, gyilkosság vagy vagyon elleni bűncselekmény - miatt
ítéltek halálra és végeztek ki. Az államtitkár felhívta a figyelmet
arra: az akkori megítélés szerinti rablás, vagyon elleni
bűncselekmény ma már nem biztos, hogy bűncselekménynek minősülne. A
gyilkosságok megítélése sem volt egyértelmű, hiszen a 177 személy
között van olyan, aki agyonlőtt valakit, de olyan is akad, akinek a
harcokban való részvétele minősült köztörvényes bűncselekménynek.
Kifejezetten köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt egyébként
23 személyt végeztek ki az említett időszakban. (folyt. köv.)
1989. május 10., szerda 15:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|