 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (5. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán előterjesztése után az elnöklő Stadinger
István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a miniszter a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi
állásfoglalásával összhangban fejtette ki álláspontját. Mielőtt
határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót.
Korrektnek és pontosnak minősítette a sportegyesületekkel
kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy
1990 első felében meg kell alkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán
az igazságügyi tárca nevében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjusági és
Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt, így
jegyzőkönyvbe került a sporttörvény előterjesztésének e határideje.
Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló
törvény ügyében. Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét
arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számu
jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket,
amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ekkor Balla
Éva kért szót és a 11. pont vonatkozásában kijelentette: dr. Kulcsár
Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat
büntessék vétség miatt, akik a bíróság által már feloszlatott
szervezet vezetőségében tevékenykednek.
Így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek,
hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és
8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvényjavaslat
szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó
többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta.
Ez után paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító
javaslatokról. Puja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1.
bekezdését és 3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak
érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás
lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Puja
Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. Így tehát -
összhangban az eredeti javaslattal - a törvény kimondja a
pártalapítás jogát.
Ezt követően Balla Évának és képviselőtársainak azon javaslata
került sorra, hogy ne kössék külön párttörvényhez a politikai pártok
megalakulásával, nyilvántartásbavételével, felügyeletével, valamint
megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. Stadinger István úgy
tette fel a kérdést, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány
eredeti javaslatát, figyelembe véve a parlamenti bizottság
jelentésének 1. és 8. pontjába foglalt módosításokat is, ahogy azt
dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólásában kifejtette. Ezt a
képviselők 36 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták.
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|