|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy héttel a blokád után - Közvélemény-kutatás
"... a bizalmi válság nem terjedt ki az egész hatalmi apparátusra:
miközben az emberek nagy része úgy látja, hogy a válságban érintett
miniszterek nem állták meg a helyüket, túlnyomó többségük kedvezően
ítéli meg a rendőrség szerepét.
A felmérés során a megkérdezettek legnagyobb része, 63 százaléka
a kormányt tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért. 19
százalékuk egyaránt hibáztatta a kormányt és a taxisokat, és csak 10
százalékuk marasztalta el pusztán a fuvarozókat. "
BBC, Késő esti Panoráma:
Orbán-interjú
" A helyzet a következő: a Fidesz az MDF-kormányba nem megy be.
Még ha be akarnánk menni, akkor sem volna erre
lehetőség, mert nem várható a kormány átalakítása, tehát koalíciós
szélesítésre nem fog sor kerülni. Ez a dolog egyik oldala. A dolog
másik oldala, hogy mindig van valami aktuális ügy, ami miatt
előkerül ez a kérdés. Az aktuális ügy most éppen a budapesti
főpolgármester és alpolgármesterség kérdése."
|
|
|
|
|
|
|
Japán - kínai kereskedelem (1.rész)
|
Tokió, 1990. november 9. péntek (Reuter) - A Nyugat feloldotta
ugyan Peking elleni gazdasági szankcióit, japán bankárok és
üzletemberek azonban azt mondják: továbbra is aggasztja őket a kínai
politikai és gazdasági labilitás, ezért igen óvatosak az ottani
befektetéseket illetően.
Az 1980-as években Japán volt Kína első számú külföldi üzleti partnere, így a szigetországot sújtotta a legkeményebben Peking kétéves takarékossági programja. Ezt a kínai vezetés a tavalyi demokratikus mozgalom vérbefojtását követően elrendelt nyugati szankciók miatt indította be.
A legfrissebb japán adatok szerint az idei év első nyolc hónapjában a Kínával folytatott kereskedelem mérleghiánya 3,3 milliárd dollárt tett ki, szemben az egész tavalyi esztendő 2,63 milliárd dolláros deficitjével. A számítások szerint az idén ez az összeg eléri a 6 milliárd dolláros rekordösszeget.
A legkeményebb csapás az acél, a gépek, a vegyipari termékek és a háztartási elektronikai cikkek exportját érte, miközben növekedett a kínai cipők, a szén, az ásványi termékek és textíliák importja.
"Mindez jól mutatja, mennyire labilis a kínai piac - mondta egy japán kereskedő. - 1985-ben például, amikor a kereskedelmi forgalom értéke még 19 milliárd dollárt tett ki, 6 milliárd dolláros japán többlet mutatkozott. Az idén viszont Kínának lesz hasonló összegű többlete. Ez egyszerűen nevetséges."
Mint mondta, a japán export 38 százalékos visszaesése az év első nyolc hónapjában annak a következménye, hogy a pekingi vezetés erősen megszorította a kiadásokat - különösen a helyi szervek részéről -, mert a szankciók miatt az ország valutahiányban szenved. "Javulnak ugyan a dolgok, de csak lassan. A jövő évig nem számítunk érdemi fellendülésre."
A gazdasági szankciókat elsőként Japán oldotta fel még júliusban, majd a következő hónapban az Európai Közösség határozott el ilyen lépést. A Világbank és az Egyesült Államok Export-Import Bankja szintén megszüntette a Pekingnek nyújtandó kölcsönök befagyasztását. (folyt.)
1990. november 9., péntek 13:57
|
Vissza »
|
|
Japán - kínai kereskedelem (2.rész)
|
Japán néhány nappal ezelőtt szerződést írt alá Kínával arról, hogy 36,5 milliárd jen (285 millió dollár) értékben hozzájárul hét beruházás megvalósításához a márciusban végződő pénzügyi év során. Ez az első "adag" abból a kölcsönakcióból, amelynek keretében a szigetország 1990-tól 1996-ig 810 milliárd jent (6,3 milliárd dollárt) folyósít Kínának.
"Mindennek ellenére nem túl rózsásak az üzleti kilátások - mondta egy másik japán kereskedelmi szakember. - A kínai importot még mindig korlátozza a nadrágszíj-megszorító program, és különben is: kifürkészni a kereslet alakulását."
Ezt az óvatosságot osztják a japán bankok is. Mint az egyik pénzügyi szakember megállapította, "Kína hitelképessége a korábbinál rosszabb. A gazdaság nem stabil, és senki sem tudja, mi következik majd Teng Hsziao-ping halála után".
A szeptemberben Pekingben tartott Ázsiai Játékokon feltűnő volt, hogy nem voltak láthatók japán reklámok vagy szponzorok. Dél-koreai cégek viszont tömegével helyezték el reklámjaikat a kínai főváros utcáin, sőt még gépkocsikat is ajándékoztak a rendőrségnek és a taxisoknak.
"Először is attól tartottunk, hogy (megjelenésünkkel) rossz fényben tűnnénk fel a Nyugat szemében - mondta a már idézett második japán kereskedelmi szakember. - Továbbá: termékeink márkanevét már nagyon jól ismerik a kínaiak, ugyanakkor magukhoz a termékekhez nem tudnak hozzájutni. Így tehát miért bosszantottuk volna őket ezek reklámozásával? Ami a dél-koreaikat illeti, ők politikai okokból tették ezt."
A márciusban befejeződött pénzügyi évben japán cégek alig 438 millió dollár értékben fektettek be Kínában, ami a szigetország teljes külföldi beruházásainak mindössze 0,6 százalékát teszi ki.
Van azonban egy úttörő, jelesül a Suzuki gyár, amely már vette a bátorságot, hogy Kelet-Európában, Magyarországon gyártási vállalkozásba fogjon. A Suzuki most hétfőn bejelentette: megállapodás jött létre arról, hogy 1992-re vagy 1993-ra egy, Kína délnyugati részén lévő üzemben évente 10 ezer miniautót gyártanak majd. +++
1990. november 9., péntek 13:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|