|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy héttel a blokád után - Közvélemény-kutatás
"... a bizalmi válság nem terjedt ki az egész hatalmi apparátusra:
miközben az emberek nagy része úgy látja, hogy a válságban érintett
miniszterek nem állták meg a helyüket, túlnyomó többségük kedvezően
ítéli meg a rendőrség szerepét.
A felmérés során a megkérdezettek legnagyobb része, 63 százaléka
a kormányt tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért. 19
százalékuk egyaránt hibáztatta a kormányt és a taxisokat, és csak 10
százalékuk marasztalta el pusztán a fuvarozókat. "
BBC, Késő esti Panoráma:
Orbán-interjú
" A helyzet a következő: a Fidesz az MDF-kormányba nem megy be.
Még ha be akarnánk menni, akkor sem volna erre
lehetőség, mert nem várható a kormány átalakítása, tehát koalíciós
szélesítésre nem fog sor kerülni. Ez a dolog egyik oldala. A dolog
másik oldala, hogy mindig van valami aktuális ügy, ami miatt
előkerül ez a kérdés. Az aktuális ügy most éppen a budapesti
főpolgármester és alpolgármesterség kérdése."
|
|
|
|
|
|
|
India: V. P. Szingh felemelkedése és bukása (2.rész)
|
A Dzsanata-kormány azonban szépséghibával jött a világra: nem tudott volna megállni a lábán a jobboldali, nacionalista színezetű Bharatija Dzsanata Párt (BJP), valamint a baloldali pártok ,,konstruktívnak, ám kritikusnak,, igért támogatása nélkül. Ennek ellenére sokan hittek abban, hogy ez a billegő, aszimmetrikus formáció életképes marad, s a koalíció kitölti mandátumának teljes, ötéves időszakát. Csakhogy annak idején a Dzsanata Dal maga is különféle pártok, párttöredékek, frakciók összeolvadásából jött létre. Ennek nyomait nemhogy kormányra kerülésekor, de egészen a legutóbbi időkig viselte, s e pillanatban is már csak azért nem viseli, mert néhány nappal ezelőtt formálisan is kettészakadt.
Az utóbbi 11 hónapra végig rávetették árnyékukat a miniszterelnök és pártbeli riválisai - volt helyettese, Devi Lal és valószínű utóda, Csandra Sekhar -, illetve a Szingh-tábor és ez utóbbiak frakciói közötti hatalmi harcok. Nincs az a magasrendű, akár a legtisztább szándékoktól motivált politikai elv, amely ilyen közegbe kerülve hosszabb ideig felismerhető maradna.
Amikor Szingh augusztusban bejelentette, hogy a foglalkoztatási kvóták kiterjesztésével - a társadalmi egyenlőség és igazságosság nevében - erőfeszítést tesz az alsó kasztok felemelésére, saját párthíveinek szűk táborán kívül senki egy percig sem hitte el neki, hogy a társadalmi egyenlőség és igazságosság elvei vezérlik, nem pedig egy bizonyos, igen nagy létszámú potenciális szavazói réteg megnyerése. A leghangosabb kételkedők között volt az akkor már tisztségéből elmozdított Devi Lal, aki - mint a tehetős észak-indiai középparasztság szószólója - maga is igényt tart a szóban forgó szavazói réteg egy részére.
A kormányválságot közvetlenül kirobbantó incidens - Lal Krisan Advaninak, a BJP elnökének a letartóztatása - tanulmányba illő módon példázta azt a helyzetet, amikor egy miniszterelnök nagyszámú, különféle irányokba húzó, többé-kevésbé egyenlően erős érdek ütközőpontjába kerül, és lépésre kényszerül. V. P. Szingh csak rosszat léphetett. Letartóztatása pillanatában Advani hindu kereszteshadjáratot folytatott, s éppen az észak-indiai Ajodhjaba tartott, hogy lerombolja az ottani mecsetet, és történelmi, vallási jogokra hivatkozva hindu templomot emeljen a helyén. Ha Szingh nem állítja meg, végképp elidegeníti magától a 110 milliós muzulmán kisebbséget, s ami sokkal rosszabb, azt kockáztatja, hogy a már eddig is súlyos véráldozatokat követelt hindu fanatizmus fékezhetetlen zavargásokba torkollik. Ha megállítja... (folyt.)
1990. november 9., péntek 11:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|