Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. november 9.(BBC, kora reggeli híradás) Bush elnök bejelentette, hogy egy lehetséges katonai támadás céljából jelentős arányban megnövelik a Perzsa-öbölben állomásoztatott amerikai katonaság létszámát. Hozzáfűzte, hogy mostanára körülbelül 230 ezer főnyi amerikai katonaság sorakozott fel Szaud-Arábiában, de elérkezett az idő, hogy további csapatokat küldjenek oda, amennyiben szükségessé válik a katonai fellépés. Azt mondotta, reméli, hogy az iraki elnök ért a szóból és visszavonja csapatait Kuvaitból. Bush jelezte, Amerika szövetségeseit is arra fogja kérni, hogy küldjenek újabb egységeket a térségbe. A BBC washingtoni tudósítója nem tartja kizártnak, hogy jóval több mint 100 ezer főnyi katonaságot irányítanak az öbölbe. Dick Cheney amerikai honvédel miniszter azt mondotta, hogy nem létezik úgymond felső határ. A csapatok az Egyesült Államokból vagy Nyugat-Európából érkeznek majd, lesz köztük több páncélozott hadosztály is. További hajókat küldenek az Arab öbölbe. A repülőgépanyahajók számát hatra emelik vagyis megkétszerezik. A tudósító szerint a nemzetőrség harcra kiképzett erőit is behívják. A védelmi miniszter hozzáfűzte: az újabb erők felvonultatása időt vesz igénybe, mások azt közölték, hogy egészen január végéig elhúzódhat a művelet. Bush elnök úgy nyilatkozott, hogy James Baker külügyminiszter moszkvai tágyalásai sikerrel jártak. Baker találkozott Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel és Gorbacsov elnökkel is. Sevardnadze elismerte, hogy nem lehet kizárni annak eshetőségét, hogy Irak ellen erőszakot kell alkalmazni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy katonai lépésekre kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával kerülhet sor. A BBC moszkvai tudósítója szerint az amerikai fél valószinűleg elégedetten veszi tudomásul, hogy Sevardnadze megszorításokkal ugyan, de hajlandó volt esetleges katonai fellépésről tárgyalni. James Baker Londonba érkezik és megbeszéléseket folytat Thatcher brit miniszterelnökkel. Gorbacsov szovjet elnököt ma Bonnba várják, ahol a Szovjetunió és Németország között barátsági és együttműködési szerződés aláírására kerül sor. A szerződés kimondja, hogy egyik fél sem fog háborút viselni a másik ellen s nem is nyújt katonai segítséget olyan harmadik országnak, amely valamelyikőüket megtámadja.(folyt.) 1990. november 9., péntek
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A BBC bonni tudósítója rámutat, hogy a húsz évre szóló szerződés a 17-es forradalom óta a legszorosabb kapcsolatra fűzi Moszkvát valamely nyugati országgal. Tudósítónk szerint a kétnapos Gorbacsov látogatás lefolyása amúgy visszafogott eseménynek ígérkezik. S Németország ebből az alkalomból sem toldja meg azt a tízmilliárd dollárnyi segélyt, amelyet már korábban kilátásba helyezett a szovjet vezető előtt tornyosuló gazdasági nehézségek felszámolása céljából. Azzal egyidőben, hogy Gorbacsov megkezdi bonni látogatását, a németek megemlékeznek arról, hogy ma egy éve dőlt le a berlini fal. Az esemény annak idején a keletnémet kommunista rendszer bukásának nyitánya volt. Az egykor kettéosztott város polgármesterei emléktáblát lepleznek le a kelet és a nyugat egykori határát képező átkelőpontnál. És ma összeül a német parlament felső háza is. Az olasz parlamentben az ellenzékben lévő kommunisták azt követelik, hogy mondjon le Andreotti miniszterelnök, miután olyan jelentések láttak napvilágot, melyek egy titkos gerillahálózat létezéséről adtak hírt. A szervezet működését vizsgáló bíró Cossiga köztársasági elnököt arra szólította föl, hogy tegyen tanuvallomást az ügyben. A miniszterelnök a napokban tárta fel, hogy az említett csoportot az 50-es években állították fel amerikai támogatással. S szerepe az lett volna, hogy megszervezze az ellenállást egy esetleges szovjet invázió esetén. Egyesek azt állítják, hogy azóta ez a szervezet követett el néhány olyan terrorista akciót, melynek elkövetőit nem tudták azonosítani. A kommunisták pedig azt állítják, hogy ezt a szervezetet használták fel arra, hogy megakadályozzák a kommunisták bekerülését a parlamentbe. Bulgáriában a hatalmon lévő Szocialista Párt tegnap a késő éjszakába nyúlóan folytatott tanácskozásokat annak érdekében, hogy elkerüljék az ellenzékkl való konfrontációt. A párt legfelső tanácsának ülését megelőzően elhangzott ugyanis a követelés, hogy több miniszter is mondjon le. Ennek fejében pedig az ellenzék hajlandó lenne támogatni a kormány gazdaságpolitikáját. Andrej Lukanov miniszterelnök az ő távozása is a követelések között van, azzal fenyegetődzött, hogy amennyiben a demokratikus erők szövetsége nem hagyja jóvá a privatizációs terveit és a jelentős áremeléseket, lemond a miniszterelnökségről. (folyt.) 1990. november 9., péntek
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A horvát parlament jóváhagyta azt a törvényt, amely a köztársaság védelmi ügyeit a szövetségi hatóságok kezéből a horvátok illetékességi körébe utalja. Szeptemberben hasonló döntést hozott a szlovén parlament is. A horvátországi törvény megszületése előtt néhány órával jelentős kormányátalakítás ment végbe. Most harmadik alkalommal azóta, hogy májusban a kommunista párt kikerült a hatalomból. A kormányban véghez vitt személycserék oka az volt, hogy nézeteltérés merült fel a köztársaság gazdaságának privatizációja tárgyában. A Tanjug jugoszláv hírügynökség szerint Mate Babics miniszterelnökhelyettes lemondott s helyére Franyo Gregorics került. Frane Vinkó Gólem személyében pedig új külügyminisztert neveztek ki, aki Davko Brisicet válja fel. Nagyy-Britanniában az ellenzéki Munkáspárt az észak-angliai iparvidéken két választókörzetben is könnyűszerrel megőrizte mandátumát az időközi választáson. ....-ban a Munkáspárt kilencszer annyi szavazatot kapott mint a második helyen befutott konzervatív jelölt. Észak-Bredfordban pedig a konzervatívok a harmadik helyre szorultak, mivel a liberális demokrata jelölt megelőzte a konzervatív indulót. A BBC politikai tudósítója kiemeli, az eredmények következtében erősödnek a találgatások, miszerint előfordulhat, hogy novemberben, amikor a konzervativ párt vezetőjének hagyományosan megújitják a posztját, Margaret Thatcher ellen támadás indul. Irországban mostanára csaknem biztosra vehető, hogy az elnökválasztási küzdelmet a baloldal jelöltje Marry Robinsen fogja megnyerni. Ha megválasztják ő lesz Írország első női miniszterelnöke. Marry Robinsen reformista nézeteket vall, a szigorú válási törvénnyel, a családtervezéssel és a homoszexualitással kapcsolatban. Az előzetes eredmények arra engendek következtetni, hogy Marry Robinsen egyértelmű győzelmet arat majd Brian Lenihan felett. Aki korábban miniszterelnökhelyettes volt. Lenihan mindeddig nem ismerte el, hogy veszített volna. +++ 1990. november 9., péntek
Vissza »