Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. november 9.(BBC, kora reggeli híradás) Bush elnök bejelentette, hogy egy lehetséges katonai támadás céljából jelentős arányban megnövelik a Perzsa-öbölben állomásoztatott amerikai katonaság létszámát. Hozzáfűzte, hogy mostanára körülbelül 230 ezer főnyi amerikai katonaság sorakozott fel Szaud-Arábiában, de elérkezett az idő, hogy további csapatokat küldjenek oda, amennyiben szükségessé válik a katonai fellépés. Azt mondotta, reméli, hogy az iraki elnök ért a szóból és visszavonja csapatait Kuvaitból. Bush jelezte, Amerika szövetségeseit is arra fogja kérni, hogy küldjenek újabb egységeket a térségbe. A BBC washingtoni tudósítója nem tartja kizártnak, hogy jóval több mint 100 ezer főnyi katonaságot irányítanak az öbölbe. Dick Cheney amerikai honvédel miniszter azt mondotta, hogy nem létezik úgymond felső határ. A csapatok az Egyesült Államokból vagy Nyugat-Európából érkeznek majd, lesz köztük több páncélozott hadosztály is. További hajókat küldenek az Arab öbölbe. A repülőgépanyahajók számát hatra emelik vagyis megkétszerezik. A tudósító szerint a nemzetőrség harcra kiképzett erőit is behívják. A védelmi miniszter hozzáfűzte: az újabb erők felvonultatása időt vesz igénybe, mások azt közölték, hogy egészen január végéig elhúzódhat a művelet. Bush elnök úgy nyilatkozott, hogy James Baker külügyminiszter moszkvai tágyalásai sikerrel jártak. Baker találkozott Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel és Gorbacsov elnökkel is. Sevardnadze elismerte, hogy nem lehet kizárni annak eshetőségét, hogy Irak ellen erőszakot kell alkalmazni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy katonai lépésekre kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával kerülhet sor. A BBC moszkvai tudósítója szerint az amerikai fél valószinűleg elégedetten veszi tudomásul, hogy Sevardnadze megszorításokkal ugyan, de hajlandó volt esetleges katonai fellépésről tárgyalni. James Baker Londonba érkezik és megbeszéléseket folytat Thatcher brit miniszterelnökkel. Gorbacsov szovjet elnököt ma Bonnba várják, ahol a Szovjetunió és Németország között barátsági és együttműködési szerződés aláírására kerül sor. A szerződés kimondja, hogy egyik fél sem fog háborút viselni a másik ellen s nem is nyújt katonai segítséget olyan harmadik országnak, amely valamelyikőüket megtámadja.(folyt.) 1990. november 9., péntek
Vissza » Folytatásokkal »