 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy héttel a blokád után - Közvélemény-kutatás
"... a bizalmi válság nem terjedt ki az egész hatalmi apparátusra:
miközben az emberek nagy része úgy látja, hogy a válságban érintett
miniszterek nem állták meg a helyüket, túlnyomó többségük kedvezően
ítéli meg a rendőrség szerepét.
A felmérés során a megkérdezettek legnagyobb része, 63 százaléka
a kormányt tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért. 19
százalékuk egyaránt hibáztatta a kormányt és a taxisokat, és csak 10
százalékuk marasztalta el pusztán a fuvarozókat. "
BBC, Késő esti Panoráma:
Orbán-interjú
" A helyzet a következő: a Fidesz az MDF-kormányba nem megy be.
Még ha be akarnánk menni, akkor sem volna erre
lehetőség, mert nem várható a kormány átalakítása, tehát koalíciós
szélesítésre nem fog sor kerülni. Ez a dolog egyik oldala. A dolog
másik oldala, hogy mindig van valami aktuális ügy, ami miatt
előkerül ez a kérdés. Az aktuális ügy most éppen a budapesti
főpolgármester és alpolgármesterség kérdése."
|
|
|
|
|
|
 |
Király Béla - interjú (3. rész)
|
Király professzor hevesen cáfolta a nyugati szakirodalomban élő
véleményeket, hogy az ország semlegességének kinyilvánítása váltotta
volna ki a szovjet katonai beavatkozást. - Nagy Imre egyetlen olyan
reformot sem valósított meg 1956-ban, amellyel ne foglalkozott volna
már korábbi tanulmányaiban. Így 1955-ben írt arról, hogy a
Duna-medenc országainak a katonai tömböktől független, semleges
övezetet kellene alkotniuk. Akkor foglalkozott ezzel, amikor a
Szovjetunió ismételten kinyilvánította a békés egymás mellett élés,
a be nem avatkozás alapelveit - hitt ebben. Egyébként 1956-ban
fordítva történt, mint ahogy sokan állítják: nem Nagy Imre
bejelentése, a Varsói Szerződésből való kilépés váltotta ki a
szovjet beavatkozást, hanem a semlegesség kinyilvánítása az utolsó,
kétségbeesett gesztus volt arra, hogy Nagy Imre megkísérelje
feltartani a beavatkozást. A Budapesten tárgyalt vezető szovjet
politikusok, Mikojan és Szuszlov, október 30-ikára virradóra úgy
repültek haza, hogy jóváhagyásukat adták a többpártrendszerhez és a
semlegességhez - bár az utóbbit egyébként Nagy Imre nem tartotta
sürgetőnek. Ugyanazon az éjjelen született azután Moszkvában a
döntés a beavatkozásról. Köztudottak voltak annak előkészületei,
özönlöttek be a szovjet csapatok - ezek után jelentette be Nagy Imre
a kilépést a Varsói Szerződésből.
A moszkvai döntés indítékaival kapcsolatban Király Béla
kifejtette: a jelek szerint az SZKP Politikai Bizottságában végül
többségbe kerültek a maradék sztálinisták, s nem kis szerepe volt
Zsukov honvédelmi miniszter katonai megfontolásainak: mivel a
Szovjetuniónak akkor még nem voltak interkontinentális rakétái,
nyomós szempont volt, hogy Magyarországon maradhassanak az
észak-olasz iparvidék elérésére alkalmas közepes hatótávolságú
rakéták.
A kínai vezetés a kezdeti támogatás után ugyancsak elutasította
a magyar forradalmat és Tito jugoszláv elnököt is aggasztotta a
többpártrendszer. Ő egyébként sztálinista restaurációtól is tartott,
ezért javasolta, hogy - az eredeti szovjet elképzeléssel szemben -
ne Münnich Ferenc, hanem Kádár János alakítsa meg az új kormányt.
(folyt.)
1989. június 4., vasárnap 15:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|