|
|
|
|
Antall József beszéde - teljes (1.rész)
|
Párizs, 1990. november 20. (MTI) - Felemelő érzés részt
venni a csúcstalálkozón, amely megszűntnek nyilvánítja a
megosztottságot és szembenállást, és új korszak kezdetét hírdeti meg
Európa háború utáni fejlődésében.
Számunkra rendkívül fontos az a tudat, hogy e történelmi korszakváltásban a magyarországi változásoknak is részük volt. A konfrontáció évtizedetei után új távlatok nyílnak a közös elveken és értékeken alapuló együttműködésben a helsinki folyamatban résztvevő államok számára.
Bizonyos, hogy a helsinki Záróokmány és az általa elindított folyamat igen fontos szerepet játszott e történelmi fordulat elérésében. E fordulatban elévülhetetlen érdemeket szereztek azok a szabad nemzetek, melyek következetesen kiálltak az emberi jogok védelme mellett.
Kétségtelen, hogy az emberi jogok, az eszmék és információk szabad áramlása, az egyén szellemi és fizikai mozgásszabadsága hosszú időn át teljesítetlen ígéret maradt térségünkben. Az EBEÉ folyamat fórumai azonban folyamatosan szembesítették az európai értékrenddel a közép- és kelet-európai rendszereket, és hozzájárultak a rendszerváltozás előkészítéséhez.
Nagyra kell értékelnünk azt a hatalmas erőfeszítést, amivel Gorbacsov úr és a szovjet reformerek a válságba került politikai és gazdasági rendszerből progresszív irányban keresték a kibontakozást, és ezzel elősegítették a szabad intézményrendszer helyreállítását, illetve létrehozását Európa keleti felében.
A berlini fal leomlásával, amely évtizedeken át az európai konfrontáció jelképe volt, megszünt a két német állam megosztottsága. Európa egysége elképzelhetetlen a német egység nélkül, s ennek létrejötte négy évtizedes tehertételtől szabadította meg kontinensünket. A folyamat elindításában Magyarország tevékeny szerepet vállalat.
A csúcstalálkozó dokumentumai nemcsak hitelesen fejezik ki az egységes és szabad Európa megteremtésére irányuló közös akaratunkat, de a kelet-közép-európai stabilitásnak is fontos tényezőjét teremtik meg. (folyt.)
1990. november 20., kedd 15:03
|
Vissza »
|
|
Antall József beszéde -teljes (2.rész)
|
Elégedetten állapítom meg, hogy a rendszerváltozás súlyos nehézségével küzdő új demokráciák nem vallottak szégyent a közös európai erőfeszítésben. A tárgyalások folyamán megnyilvánult kompromisszumkészségük, józan helyzet- és érdekfelismerésük, európai felelősségérzetük. Ez lehetővé tette, hogy felülemelkedjenek azokon az ellentéteken, amelyek történelmükben gyökereznek és az előző rendszer évtizedei során még súlyosabbá váltak. A jövőre nézve bíztató ez a józanság és együttműködési készség. Ezek meggyőző érvként szólnak amellett, hogy a demokrácia megteremtése és a szabadság kivívása nem teremt szükségszerűen új nehézségeket a nemzetközi kapcsolatok területén.
Azoknak a céloknak a megvalósulása révén, amelyeket Magyarország a leszerelési tárgyalások során követett, illetve az ez év tavaszán a Szovjetunióval megkötött csapatkivonási megállapodással Magyarország rövidesen visszanyeri teljes szuverenitását. Ez az előfeltétele annak, hogy függetlenségünk teljes birtokában erősítsük kapcsolatainkat az európai integrációkkal.
Hazánk és az új kelet-közép-európai demokráciák előtt feladatként áll kapcsolataik és biztonságpolitikájuk újrafogalmazása. Az eddigi fejlemények azt bizonyítják, hogy nem szükségszerű az úgynevezett biztonsági vákuum létrejötte e térségben akkor sem, ha rövid időn belül - szándékainknak megfelelően - megszűnnek egyes, funkciójukat vesztett sokoldalú szervezetek, mint például a Varsói Szerződés. Magyarország már számos alkalommal kifejtette a Varsói Szerződéssel kapcsolatos álláspontját. Örömünkre szolgál, hogy a szerződés tagállamai között egyetértés van kialakulóban a katonai szervezet megszüntetéséről. Bízunk abban, hogy az európai biztonsági folyamatban 1992 tavaszáig létrejönnek a feltételek a Varsói Szerződés felszámolására.
Elnök Úr
Magyarország számára az Európába visszavezető út első nagy állomása az volt, amikor hazánk két héttel ezelőtt az Európa Tanács tagja lett. A belépéssel felgyorsult beilleszkedésünk az európai politikai, társadalmi és jogi normák rendszerébe. E normák közvetlenül hatnak a magyar társadalom életének számos területére, beleértve a gazdaságot, a kultúrát, az egészségügyet, a környezetvédelmet, továbbá az emberi jogok védelmét. (folyt.)
1990. november 20., kedd 15:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtik 1049 (Antall József beszéde - teljes, 2. c.
anyagra)
|
mai mtik 1049-es számú hírünk harmadik bekezdésének utolsó mondata helyesen: ,, Bizunk abban, hogy az európai biztonsági folymatban 1991 végéig, legkésőbb 1992 tavaszáig létrejönnek...,,
1990. november 20., kedd 15:26
|
Vissza »
|
|
Antall József beszéde - teljes (3.rész)
|
Az európai fejlődéshez való felzárkózásunk akkor válik teljessé, ha mind politikailag, mind gazdaságilag integrálódni tudunk az Európai Közösségbe. Reméljük, hogy a magyar-EK társulási szerződésről és a külpolitikai együttműködésről még az idén megindulhatnak a tárgyalások, és 1992. január 1-vel társult tagjává válhatunk az Európai Közösségnek. Túl ezen, a 22-ek nyilatkozatában megfogalmazott elvek és szándékok alapján partnerség kiépítésére törekszünk az átalakulóban levő Észak-Atlanti Szövetséggel és más európai szervezetekkel.
Tudatában vagyunk annak, hogy időbe telik, amíg Kelet-Közép-Európában az új demokratikus intézmények megszilárdulnak és stabilan működő politikai rendszert alkotnak. Keletnek és Nyugatnak egyaránt az az érdeke, hogy az átmeneti időszakban is megtalálják az együttműködés megfelelő formáit. Nem egyszerűen nyugati segélyekre van szükség, hanem rendkívül fontos a politikai párbeszéd és a gazdasági integrációs folyamatos kiszélesítése és fegyorsítása. Amennyiben ez nem valósul meg, könnyen egy új, jóléti fal keletkezhet a lebontott vasfüggöny helyén.
Úgy vélem, e csúcstalálkozó történelmi küldetést tölt be azzal, hogy közös elveket és értékeket fogalmaz meg a részvevő államok számára és a megfelelő intézmények kialakításával képessé teszi a helsinki EBEÉ folyamat új feladatainak betöltésére.
Ennek a folyamatnak kezdettől fogva alapvető építőeleme volt az emberi dimenzió. A demokrácia és a demokratikus intézmények megszilárdítása, az emberi jogi kötelezettségek maradéktalan végrehajtása és folyamatos figyelemmel kísérése megítélésünk szerint továbbra is elsődleges feladat. A demokratizálódás irányába mutató változások ellenére a nemzeti és nemzeti kisebbségi feszültségek olykor még a korábbiaknál is erőteljesebben jelentkeznek Európában. Valljuk, hogy ezeket csak folyamatos párbeszéddel, az Európa Tanács követelményrendszerének és az EBEÉ keretében vállalt politikai kötelezettségeknek az érvényesítése útján lehet kezelni. (folyt.)
1990. november 20., kedd 15:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József beszéde Párizsban (4.rész)
|
Elnök Úr
Európa és Észak-Amerika - nyugodtan mondhatjuk atlanti közösségünk - hosszú ideig pusztító háborúkban irtotta egymást, egyik-másik ország egy időre erkölcsi rendünket megszégyenítő ordas eszmék hordozójává vált évszázadunkban. Nemzetek vesztették el függetlenségüket, mások reménytelenül várták, hogy önrendelkezési joguk egyszer érvényesülni fog. Most újra a szabadság jelszavától hangos a világ, és ezt az igényt mindenki megelégedésére kell kielégíteni.
Most a békében és biztonságban együttélő európai országok a stabilitás és prosperitás kontinensét teremtik meg. Európa történelmében sohasem volt még ilyen ígéretes pillanat, mint ez a mostani, amikor földrészünk valamennyi országa, valamint Észak-Amerika két nagy állama egyszerre deklarálja, hogy csak és kizárólag a több évezredes európai civilizáció politikai jogi és gazdasági eszközeivel, fegyverek használata nélkül kívánja megoldani valamennyi problémáját. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ez az ígéret valósággá váljék.
Bízunk benne, hogy amikor felszámoltuk a konfrontációt és már nem tekintjük egymást szemben álló feleknek, amikor alacsonyabb fegyverzeti szinten állapítjuk meg az egyensúlyt, akkor nem lesz ország, ahol sértett katonák politikai kalandokba bocsájtkoznak és hatalompolitikai ambíciókkal kísérlik meg útját állni a demokrácia kiteljesedésének. Ilyen kísérletek még a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi feszültségekre sem jelentenek megoldást.
A XXXI. század előestéjén Európának és Észak-Amerikának együtt kell önmagára találnia, hiszen olyan új hatalompolitikai, energetikai, szociális és tőlünk idegen világszemléleti kihívásoknak nézhet elébe - sok esetben a nemzetközi terrorizmus árnyékában -, amelyek indokolttá teszik a történelmi egység, a szellemi és erkölcsi szolidaritás helyreállítását. Ez a történelmi felelősség nehezedik most a párizsi csúcsértekezlet résztvevőinek vállára. Ne rokkanjunk meg e súly alatt, hanem egyenes tartásal és emelt fővel nézzünk a világ - és remélhetőleg - utódaink szemébe.
Köszönöm, hogy meghallgattak. +++
1990. november 20., kedd 15:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|