|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. november 16., péntek - Magyarország az európai béke
megszilárdítása, illetve a szomszédos államokhoz fűződő jó
viszonyának további erősítése érdekében haladéktalanul kivonja a
Magyar Honvédség hadrendjéből mindazon föld-föld rakétákat - és a
kapcsolódó technikai eszközöket -, amelyek tömegpusztító harci
fejrészeket is képesek szállítani - jelentette be pénteken Für
Lajos. A honvédelmi miniszter a szokásos kormányszóvivői
tájékoztatón találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó
képviselőivel.
A honvédelmi tárca vezetője közölte, hogy az egyoldalú intézkedés eredményeként leszerelik Magyarországon azt a vegyes rakéta dandárt, amely atom- és más tömegpusztító eszközök célbajuttatására alkalmas rakétákkal van felszerelve, s ezáltal komoly fenyegetést jelentett a szomszédos országokra. Az intézkedésnek megfelelően megsemmisítik a dandár 24 darab SCUD-B jelű, hadműveleti-harcászati rakétáját, illetve ezek 9 indítóállványát. Ugyancsak felszámolják az alakulat 107 darab FROG-7 típusú harcászati rakétáját, s ezek 18 indítóállványát. Megszűnik a dandárt kiszolgáló szállítóosztály és híradós század is. Az intézkedéssel a magyar költségvetés évente mintegy 110 millió forintos tehertől mentesül.
Für Lajos a kormány határozatát ismertetve reményét fejezte ki, hogy az egyoldalú magyar leszerelési intézkedés alapvetően hozzájárul a szomszédos országokkal fenntartott gyanakvásmentes jó viszony megteremtéséhez, a fenyegetettség érzetének eloszlatásához.
A szomszédok irányába tett baráti gesztuson túl a magyar intézkedés az európi bizalomerősítéshez is hozzájárulhat. A magyar kormány reményei szerint az érintett rakéták megsemmisítésével elősegíti az európai fegyverzetkorlátozási, bizalomerősítő folyamatok továbbvitelét. A magyar intézkedés ugyanis olyan fegyverfajtát érint, amely nem tartozik a párizsi-helsinki csúcson aláírásra váró európai hagyományos haderőcsökkentési megállapodás keretébe.
A kormány csütörtöki ülésén Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeket Magyarország folytat az Európai Gazdasági Közösséggel, társult tagságának előkészítéséről. (folyt.köv.)
1990. november 16., péntek 12:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A tárgyalások eddigi menetrendjét ismertetve a tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a folyamat Antall József miniszterelnök júliusi brüsszeli látogatásával indult el. A kormányfő akkor memorandumot nyújtott át Jacques Delorsnak, az EK bizottsága elnökének, vázolva a társulási megállapodás főbb elemeit. A magyar kormányfő a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazta annak érdekében, hogy a megállapodás már 1992. január 1-jén hatályba léphessen. A több szakaszban megtartott szakértői konzultációk nyomán várhatóan már decemberben megkapják a küldöttségek felhatalmazásukat a társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások lefolytatására. Biztató jel, hogy az EK bizottságának elnöke, Antall Józsefhez írott levelében sikeresnek minősítette az előkészítő megbeszéléseket, s úgy vélekedett: a ,,bátorító eredmények,, nyomán reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a társult tagsági szerződés a magyar elképzeléseknek megfelelően 1992. január 1-jétől hatályba lépjen.
Az előkészítés folyamán a tárgyaló felek a társulás tartalmának néhány elvi kérdésében már konszenzusra jutottak. Ilyen elv például a két fél közötti szabadkereskedelem megvalósítása az ipari termékek körében, a vámok és az egyéb korlátozások fokozatos és aszimmetrikus megszüntetésével. A magyar javaslat lényege, hogy a Közösség a megállapodás végrehajtásának kezdeti szakaszában és gyors ütemben bontsa le a magyar export előtti akadályokat; Magyarország hosszabb periódus alatt építené le kereskedelmi akadályait. Az elvi egyetértés területei közé tartozik specifikus engedmények nyújtása elsősorban az EGK részéről a mezőgazdasági kereskedelem megkönnyítése érdekében; a politikai párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; széles körű pénzügyi együttműködés, beleértve a jelenlegi PHARE-segélyprogram kétoldalú szerződéses alapra helyezését.
A kormány csütörtöki ülésén a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésében határozatot hozott arról, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozik az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről szóló szerződéshez, amelyet Párizsban, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatában részt vevő 34 ország csúcstalálkozóján írnak alá. A magyar kormány megítélése szerint az egyezmény a legnagyobb horderejű fegyverzetkorlátozási szerződés Európában a II. világháború óta. Az egyezmény eredményeként olyan mértékben csökkent a két szemben álló katonai tömb - különösen a támadó jellegű Varsói Szerződés - katonai potenciálja miáltal gyakorlatilag lehetetlenné válik bármiféle lerohanásra építő villámháború a kontinensen. (folyt.köv.)
1990. november 16., péntek 12:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A kormány döntött a Szovjetunióhoz fűzödő pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok néhány kérdéséről is. A kormány tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank jelentését arról, hogy a Szovjetunióból továbbra is érkeznek fedezetnélküli, forintban teljesítendő átutalási megbízások. Lényegében arról van szó, hogy a Kárpátaljáról áttelepülő magyar nemzetiségű, szovjet állampolgárok átutalásainak transzferábilis rubelfedezete ugyanúgy nem érvényesíthető, mint az immár második éve a magyar-szovjet kereskedelmi forgalomban felhalmozódó aktívum. Előreláthatólag az átutalások rubelfedezetének ügyét is csak a kereskedelmi aktívum rendezésével együtt sikerül megoldani. Átmeneti megoldásként az MNB december 31-ig forintban teljesíti - családonként legfeljebb 2 millió forint, egyénenként pedig 500 ezer forint erejéig - a Szovjetunióból hazánkba áttelepülők, illetve a tartósan itt élők javára érkező átutalásokat. A becslésekk szerint az év végéig mintegy 1,2 milliárd forintot fizetnek ki ily módon.
A kormány felhatalmazta Kádár Bélát, hogy aláírja a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok új mechanizmusára való áttérésről szóló egyezményt. (Mint ismeretes a két ország jövőre konvertibilis valutában számolja el kereskedelmi forgalmát.) A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere beszámolt arról is, hogy a felhalmozódott rubelaktívum felhasználásáról, beszámításáról még nem született megállapodás; erről még további tárgyalásokat folytatnak. A viták akörül forognak, hogy Magyarország milyen ütemezéssel, mennyi idő alatt kaphatja vissza mintegy 1,2 milliárd rubeles többletét. A minisztert felhatalmazták arra is, hogy folytassa a néhány nap múlva intenzív szakaszba lépő magyar-szovjet tárgyalásokat a jövő évi kereskedelmi megállapodásról. A kormány hozzájárult ahhoz is, hogy a miniszter aláírja az oroszországi föderációval kidolgozott kereskedelmi, gazdasági és műszaki tudományos kapcsolatokat rögzítő egyezményt is. Magyarország hasonló kétoldalú egyezmények előkészítését kezdeményezi más szovjet tagköztársaságokkal is, amennyiben ennek feltételei szovjet részről létrejönnek.
A kormány csütörtökön rendeletet hozott a rendszeres szociális segélyben részesülők egyszeri kiegészítő ellátásáról. Ennek összege 4 ezer forint lesz, s a mintegy 50 ezer segélyezett ember december 15-ig kézhez veheti a pénzt. Az intézkedés főként olyan idős embereket érint, akik szellemi, vagy fizikai fogyatékosságaik miatt soha nem álltak rendszeres munkaviszonyban; nyugdíj-jogosultságot ennek folytán nem szereztek, s állandó szociális ellátásra szorulnak. (folyt.köv.)
1990. november 16., péntek 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A kormány foglalkozott azokkal a követelésekkel, illetve javaslatokkal is, amelyek az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén hangzottak el a munkavállalók, illetve a munkáltatók részéről. A kormány ezen javaslatok közül elfogadta, hogy 5600 forintról 5800-ra emelkedjenek a minimálbérek, még az idén. Az intézkedés a költségvetést mintegy 20 millió forinttal terhelné az idén; a mezőgazdasági üzemek terhei 30 millióval, az iparvállalatoké pedig mintegy 50 millió forinttal növekednének. A minimálbér emelkedésének jövő évi hatásai mintegy 1,2 milliárd forintra rúgnának, amiből a költségvetést 240 millió terhelné.
A kormány elfogadhatónak találta a családi pótlék emelésére tett javaslatot is. Eszerint - ugyancsak még az idei évre előrehozott intézkedésként - a három éven felüli gyermekek után 100 forinttal emelkedne a családi pótlék összege. Az intézkedéshez azonban várhatóan országgyűlési felhatalmazás kell, mivel érinti a társadalombiztosítás költségvetését.
A kormány csütörtöki ülésén áttekintette és jóváhagyta az új koncessziós törvényjavaslatot. A jogszabály-tervezetet - a Házbizottság ütemezéséhez igazodva - a kormány a Parlament elé terjeszti. A törvényjavaslat rögzíti a koncesszió fogalmát, aminek lényege, hogy az állam, illetve az önkormányzat bizonyos meghatározott tevékenységek gyakorlási jogát időlegesen átengedi belföldi, vagy külföldi pályázóknak, akik ezáltal teljes vagy részleges piaci monopóliumra tesznek szert. A törvényjavaslat nyilvános pályáztatást ír elő, amelynek elbírálása minden esetben az ágazati miniszter jogköre; önkormányzatok esetében a képviselő-testület joga a pályázat kiírása, illetve a szerződés megkötése. A kül- és belföldi pályázók teljesen azonos feltételekkel vehetnek részt a koncessziókért folyó versengésben. A törvényjavaslat a koncessziók időtartamával kapcsolatban 5-től 35 évig terjedő határokat említ. A javaslat felsoroljaa koncessziós szerződésben átengedhető kizárólagos állami tulajdon, illetve tevékenység főbb ágait. Ezek szerint idetartozik a közút, vasút, csatorna, repülőtér hasznosítása; a távközlési hálózat, a villamos távvezeték fejlesztése; a bányászati kutatás- és kitermelés, a csővezetékes szállítás, a szerencsejátékok szervezése és a postai alapszolgáltatások köre is. Az esetleges vitákat belföldi koncesszionárius esetében a polgári bíróságok döntik el, míg külföldiek esetében a felek maguk állapodhatnak meg a választott bíróságról. (folyt.köv.)
1990. november 16., péntek 13:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A kormány áttekintette a hírlapterjesztés helyzetét és úgy rendelkezett, hogy az új postatörvény megalkotásáig fennmarad a posta kötelezettsége a hírlapterjesztésben. Ugyanakkor Hírközlési, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium egyszeri engedélyével vállalkozók is részt vehetnek a hírlapterjesztésben. A koncessziós törvény megszületéséig ugyancsak a tárca egyszeri engedélyével kezdődhet meg Magyarországon a rádiótelefon-rendszer kiépítése.
A kormányszóvivő ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyet Antall József intézett Demszky Gáborhoz. Mint ismeretes Budapest főpolgármestere a napokban kérte, hogy állandó meghívottként részt vehessen a kormány ülésein. Antall József a törvényes szabályozásra utalva nem tudta elfogadni a kérést, ám utalt arra, hogy egyes napirendi pontoknál tanácskozási joggal felruházott meghívott szakértők is jelen lehetnek. Amennyiben a kormány Budapestet, illetve a fővárosi önkormányzatot érintő kérdést tűz napirendjére, az ülésre meghívást kap a főpolgármester is.
A szóvivői tájékoztatón megjelent Kecskés László. Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Polgári törvénykönyv átfogó kodifikálásának kezdeti lépéseiről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a Ptk. ,,újrafogalmazása,, legalább 4-5 évet vesz igénybe. Fontos eleme lesz a kodifikációs munkának a köztulajdon és a magántulajdon egyenrangúságának rögzítése a jogszabályokban. Újdonság lesz az állam jogi személyiségének megteremtése. Ennek gyakorlati megvalósítása érdekében Magyarországon létrejön a kincstári jogügyi igazgatóság, amely az államot képviseli a polgári jogviszonyokban. Ennek gyakorlati haszna az lesz, hogy a gazdálkodók, magánszemélyek ezt a szervezetet perelhetik, amikor az állammal keverednek jogvitába. A Ptk. áttekintése során megszűnik a kezelői jog, s a módosított törvényszövegben az a megfogalmazás kerül miszerint ,,az állam egyes vagyontárgyait másra bízhatja,,. A törvényjavaslat ezzel az állami vagyonkezelés új lehetőségei előtt kíván utat nyitni. Ennek tartalmi, formai megoldásai azonban további jogalkotói munkát igényelnek.
x x x
A kormányszóvivői tájékoztatót követően a Szóvivői Iroda közleményt juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A közlemény hangoztatja:
A kormány csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az üzemanyag-ellátás helyzetéről. Eszerint az esztendő fennmaradó hat hetében a hazai kőolaj és benzin-ellátás megoldottnak tekinthető. (folyt.köv.)
1990. november 16., péntek 14:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
A létrejött magánjogi szerződések alapján december végéig mintegy 1 millió tonna kőolaj érkezik az országba, nagyobbrészt a magyar-szovjet, kisebbrészt az Adria-kőolajvezetéken keresztül.
E mennyiségből 286 ezer tonnát tesz ki az éves megállapodás keretében transzferábilis rubel fizetés ellenében beérkező kőolaj. Ezen túlmenően a Szovjetunióból 550 ezer tonna dollárelszámolású kőolaj vásárlására kerül sor, amelyből mintegy 250 ezer tonnát bartermegállapodások keretében magyar áruk szállításával egyenlítünk ki. A fent említett szállításokon kívül december elején az Adria-csővezetéken keresztül 200 ezer tonna magas benzinhozamú, tengerentúli kőolaj kerül a hazai finomítókba.
A transzferábilis rubel ellenében beszerzendő kőolaj ára tonnánként 96 rubel. Ezen ár mellett a költségvetés jelentős bevételhez jut. Ugyanakkor e kőolajszállításokat meghatározott magyar termékek - például hús-, gabona és egyéb élelmiszercikkek - szállításával egyenlítjük ki, és e termékek kivitelének számottevő költségvetési támogatási igénye van.
A kőolajszállítmányok vételára mind a szovjet, mind a tengerentúli fajták tekintetében a nemzetközi kereskedelem gyakorlatának megfelelően tőzsdei jegyzési áron kerül megállapításra, az egyes tételek beérkezési időpontjában érvényes jegyzések alapján. Az Öböl-válság következtében a tőzsdei jegyzések szélsőségesen ingadoznak; jelenleg meghaladják a hordónkénti 30 dolláros árat. A szovjet szállítási lemaradások következtében ez évi kiadásaink túllépik a 300 millió dollárt.
1991 első negyedévére a vállalatok 1 millió 450 ezer tonna kőolaj vásárlását tervezik. Minthogy a Szovjetunióval áttérünk a szabaddevizás elszámolásra, ezért a kőolajért konvertibilis valutát kell fizetni. A magyar vállalatok bármely beszerzési piacról érkező ajánlatokat az üzletkötéseknél versenyeztetni fogják.
Az elmúlt napokban az október végi árualapokhoz képest a kőolaj és kőlajtermék-készletek a lekötött és folyamatosan beérkező többletszállítások eredményeként emelkedtek. Így például kőolajból az október végi 3 napos készlet 7-8 napra, míg motorbenzinből a kétnapos készlet 9-10 napra növekedett. Ez utóbbi készletet még növeli az OKGT-n kívüli forgalmazók árukészlete is.
A verseny erősítését, a reális világpiaci árakhoz igazodó belső árszint kialakulását szolgálja a külkereskedelem és a belső forgalmazás liberalizálása. (folyt.köv.)
1990. november 16., péntek 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (7. rész)
|
Az ehhez szükséges kormányzati intézkedések előkészítése - az Érdekegyeztető Tanács megállapodásának megfelelően - megtörtént. Ennek értelmében sor kerül a kőolaj és üzemanyagok importja előzetes engedélyezési kötelezettségének a megszüntetésére, a többcsatornás külső és belső forgalmazási feltételek kialakítására. A kőolaj és kőolajtermékek forgalmazásának liberalizálásával egyidejüleg a biztonságos belföldi ellátás megteremtése érdekében a kormány a forgalmazók készlettartási kötelezettségét írja elő.
A jelenleg érvényes üzemanyagárak a hordónkénti 29 dolláros beszerzési árakkal vannak összhangban. A tényleges világpiaci árak azonban ezt az árat mintegy 10 százalékkal meghaladják. A következő hat hétben nem várható a nyersolaj világpiaci árának a csökkenése. Emellett azzal is számolnunk kell hogy a novemberi-decemberi nyersolaj-behozatalunkban a rubel fizetésű beszerzések aránya már csak 28 százalékot tesz ki.
A kormány az Érdekegyeztető Tanáccsal történt egyeztetés után lépteti életbe a liberalizált forgalmazási rendet. (MTI)
1990. november 16., péntek 15:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1023 sz. hírre
|
Mai mtib1023 számú, Szóvivői tájékoztató (5. rész) című hírünk 1. bekezdésének 3-4. sorában a minisztérium neve helyesen:
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ------------ (MTI)
1990. november 16., péntek 15:12
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|