|
|
|
|
Az oroszok szerepe Honecker bukásában
|
--------------------------------------
London, 1990. november 8. (BBC, Panoráma) - Tavaly október elején Gorbacsov még ellátogatott Kelet-Berlinbe, hogy részt vegyen Kelet-Németország megalakulásának 40. évfordulóján. De kapcsolata Erich Honeckerrel egyre feszültebbé vált. Moszkva figyelemre sem méltatta Honecker követelését, hogy Magyarország zárja le határait, melyeken több 10 ezer keletnémet áramlott Nyugatra. Kelet-Németország egyre zavaróbb tényezővé kezdett válni a Szovjetunió számára.
Az angol televízióban mostanában bemutatott interjú-sorozat alapján - melyet a régi keletnémet rezsim vezetőivel készítettek - úgy tűnik, Moszkva tervezgette Honecker eltávolítását az elmúlt két évben. Állítólag a berlini szovjet nagykövetség volt az államfő elleni cselszövés középpontja, bár Moszkva vonakodik elismerni, hogy bármi köze lenne az összeesküvéshez.
A probléma a szovjet hatóságok számára inkább az volt, hogy hogyan hozzanak létre egy reformszellemű vezetést Kelet-Németországban, megőrizve az ország politikai stabilitását. Günter Schabowskinak a politikai bizottság propagandafőnökének a feladata volt, hogy felkutassa a szervezetben azokat, akik egyetértenek Honecker menesztésével. Kényes volt feladata, mert az összeesküvés híre könnyen Honecher fülébe juthatott volna. Schabowski végül 7 ilyen politikai bizottsági tagot talált. Köztük volt Egon Krenz is, Honecker kiválasztott utódjelöltje.
Közben naponban tízezrek tüntettek az utcákon, szabadságot és demokráciát követelve. Honecker nem volt hajlandó tárgyalni a politikai bizottsággal Kelet-Németország jövőjéről. Nem vett tudomást a változásokról, sőt pekingi stílusban éles lőszerrel elátott csapatokat küldött volna a tüntetők ellen, amibe a politikai bizottság nem egyezett bele, sőt október 23-ikán menesztette őt. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Az oroszok szerepe Honecker bukásában - 1. folyt.
|
Utóda valóban Krenz lett, aki fokozatosan elveszítette Moszkva támogatását, a tüntetőékét pedig soha nem is élvezte. De ekkorra már világossá vált, hogy nemcsak Krenznek kell mennie, hanem az egész államapparátus összeomlik.
Másfél hónap múlva - mely idő alatt történt a berlini fal áttörése - Krenzet Hans Modrow váltotta fel. Az egyetlen népszerű kommunista vezető az országban. Nem sokkal később azonban világossá vált, hogy a fal áttörése a két német állam egyesítésének kezdete volt, amely sokkal gyorsabban ment végbe, mint azt a legtöbb ember lehetségesnek vélte.
Az államapparátus azután valóban viharos gyorsasággal össze is omlott. Ugyanilyen hihetetlen tempóban nyílt tágra a rés a falon.
Holnap ünneplik a németek a berlini fal áttörésének első évfordulóját. Több mint 50 ezer keletnémet áramlott át a Nyugat-Berlint körülfogó, őrtornyokkal és elektromos vezetékekkel ellátott betongyűrűn, ahol korábban körülbelül 80 menekülő veszítette életét. Pezsgővel fogadták az érkezőket és az utcákon, sőt magán a falon is táncra perdültek az egymásra talált németek. De éppen az együttélés miatt ebben a városban a legnyilvánvalóbbak azok a nehézségek, melyekkel az egyesített Németországnak szembe kell néznie. Kelet-Berlint szinte újjá kell építeni.
A gazdasági segítség azért is fontos, hogy megállítsák a volt keletnémetek átáramlását. Kedvező jel a gazdaság számára az, hogy egyre több turista és üzletember jelenik meg a városban. Érezhető azonban még a nyugat-berliniek idegenkedéses a szegény szomszédtól. Remélhetőleg ez az előítélet átmeneti jellegű lesz, mivel mindkét fél egyaránt azt szeretné, hogy Berlin legyen a főváros. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Az oroszok szerepe Honecker bukásában - 2. folyt.
|
Érveik között szerepelnek gazdaságiak is, például hogy íly módon meg lehetne akadályozni a munkanélküliséget, mivel már majdnem 200 ezren veszítették el állásukat a régi kormány és a köztisztségviselők menesztése nyomán.
Másrészt Berlin az ország igazi, történelmi fővárosa. Ezt az érvet az kérdőjelezi meg, hogy a város történetéhez fűződnek olyan történelmi események is, melyet jobb lenne elfelejteni. +++
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|