|
|
|
|
Az emberi jogok és Románia
|
--------------------------
Washington, 1990. november 8. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Magyarországi tudósítónk, Cseh Éva jelentését hallják. A téma az emberi jogok és Románia.
- Magyar idő szerint délután négy órakor csütörtökön tüntetés kezdődött Budapesten a román nagykövetség előtt. Kedden Rómában, Brüsszelben, Prágában és Moszkvában volt hasonló tiltakozás a Transznacionális Radikális Párt szervezésében amiatt, mert Doru Braia román állampolgárt, németországi lakost a román hatóságok nem engedték be Románia területére, amikor a Temesvárott a múlt hó végén megrendezett emberi jogi konferenciára utazott hivatalos meghívottként.
Az Emberek és jogok című nemzetközi tanácskozás akkor volt Romániában Temesváron, amikor a magyarországi taxisok tiltakoztak bojkottjukkal a kormány benzináremelése miatt. Aki egy kicsit is ismeri Románia belpolitikáját, izgalomba jött már attól a ténytől is, hogy emberjogi konferenciát tartanak abban az országban, ahol bizony e téren bőven lenne tennivaló, s éppen ezért sokan üdvözölték is e tanácskozást.
Ám Doru Braia a nagylaki határátkelőhelyi román területénél nem juthatott tovább. Tiltakozásul éhségsztrájkba kezdett és az éhségsztrájkhoz a temesváriak is csatlakoztak. Válaszul a román hatóságok karhatalommal áttették a magyar határon Magyarország területére Doru Braiat, akinek útlevelét is elkobozták. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Az emberi jogok és Románia - 1. folyt.
|
Doru Braia hétfőn nyílt levélben fordult a Magyar Köztársaság parlamentjéhez, amelyben segítséget kért, hogy a magyar kormány foglaljon állást az általa képviselt elvekben. Szerinte a román kormány a minimális emberi jogokat sem tartja tiszteletben, hiszen őt, mint román állampolgárt nem engedte be hazája területére.
Doru Braiat a Magyar Nemzet értesülése szerint Magyarországon is érték atrocitások. Budapestre érkezvén autóját kétszer is feltörték, a kocsiból ellopták a riporter-magnóját, azaz munkaeszközét, hiszen tagszerkesztőként dolgozik Németországban.
Doru Braia Iliescuhoz nyílt levelet intézett, amellyel kapcsolatban Tőkés László szintén a Magyar Nemzetben a csütörtöki számban úgy nyilatkozott, hogy erkölcsi kötelességének tartja, hogy szót emeljen Braia azon alapvető emberi joga védelmében, hogy hazájába hazatérhessen, és ott szabadon gyakorolhassa állampolgári és politikai jogait.
A romániai Magyar Szó, a bukaresti magyar nyelvű napilap arról is beszámol, hogy a temesvári emberjogi konferencián Moldovan Petru, aki a frissen betiltott Agora című kolozsvári újság szerkesztőjének vallotta magát, felolvasta azt az üzenetet, amelyet a román belügyminisztériummal is közölt, miszerint, ha nem engedik be Braiat az országba, vagy nem adnak hivatalos magyarázatot a kirekesztésére Kolozsvár főterén nyilvánosan felgyújtja magát. Szerencsére ezt nem tette meg, de a temesvári emberjogi konferencián pánikszerű hangulat uralkodott. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az emberi jogok és Románia - 2. folyt.
|
De azért azt hiszem tanulságos néhány mondatban vázolni, hogy ezenkívül miről is esett szó azon a temesvári két és fél napos rendezvényen, melynek során hat tagozatban jeles külföldi szakemberek és román kutatók tartottak előadásokat arról, hogy milyen kevés is történt Romániában a demokrácia érdekében.
A romániai Magyar Szó beszámol Gyorgye Serban, a Timisoara Társaság elnökének megnyitó előadásáról, amelyben arról szól, hogy a demokrácia felé vezető úton az első próba a félelmek levetkőzése. Nicolae Gheorghe, a romániai cigányság jeles képviselője egy román faluban történt etnikai alapu házrombolással kapcsolatban arra keresett választ, miként hat az országos példa helyileg; ha a bányászok randalírozhatnak a fővárosban és még elnöki köszönetet is kapnak érte; ha Vásárhelyt hodákiak jöhetnek botokkal igazságot tenni és senki közülük hónapok múltán sem kerül törvény elé, pedig volt vér, halál, garázdaság minden, itt is, ott is. Szóval az ilyen politikai példa hatalmas veszélyeket rejt magában ugyanis feloldja a magánszemélyt felelőssége alól, s a kisugárzás falvak kisközösségei között lappangó ellentétek véres kicsapódására nyit lehetőséget.
A temesvári nemzetközi emberjogi konferencia után történt a héten, hogy Bukarestbe az Ady Líceumba félelemből a héten nem engedik iskolába a magyar szülők a magyar gyerekeiket, mivel a román diákok a két magyar osztályt elbarikádozták.
Miközben a román nemzetiségű Doru Braia pedig - mint már szóltam róla - nem lépheti át saját hazája országhatárát, s a budapesti békés demonstrációtól azt várja, hogy hátha egyszer Romániában is lesz demokrácia. +++
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|