|
|
|
|
Surányi: ,,Magyarországnak nem okoz nehézséget az
adósságszolgálat,, 1. rész
|
Mészáros György, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. november 8. csütörtök (MTI-tud.) -
Magyarországnak előreláthatólag nem okoz nehézséget a 20 milliárd
dolláros konvertibilis adósság törlesztése, és kizárja az
adósság-átütemezés lehetőségét - mondta Surányi György, a Magyar
Nemzeti Bank elnöke Londonban, a Financial Timesnak, a brit üzleti
körök lapjának adott nyilatkozatában.
Surányi a chicagói tőzsde, a Chicago Mercantile Exchange londoni szimpóziumán vesz részt, és csütörtök délután előadást tart a kelet-europai átalakulások finanszírozásával kapcsolatos magyar véleményekről.
A Financial Times csütörtöki számában megjelent nyilatkozatban Surányi azt mondta, hogy jövőre nem okoz gondot az esedékes 1,6 milliárd dollárnyi kamattörlesztés előteremtése a folyó bevételekből, a további 2,2 milliárd dollárnyi tőketörlesztés fedezetét pedig a nemzetközi pénzpiacokról szerzik majd.
Az MNB elnökének bizakodásának ellentmond, hogy jövőre 700 millió dollár hiány várható Magyarország folyó konvertibilis fizetési mérlegében az Öböl-válság, az idei aszály, és annak következtében, hogy január 1-től dollárban számolják el a magyar-szovjet kereskedelmet - jegyezték meg a lap Surányival beszélgető munkatársai, Anthony Robinson és Judy Dempsey. Mindez 1,5 milliárd dollárjába kerül majd Magyarországnak, tették hozzá. Idén az első kilenc hónapban 400 millió dollár többlet keletkezett Magyarország folyó fizetési mérlegében, írták.
Surányi elmondta, hogy egy közelmúltbeli 15 milliárd jenes, MNB által kibocsátott japán szamurájkötvényt a hitelezők túljegyeztek, és jelenleg kibocsátás alatt van egy másik, 10 milliárd jenes kötvény. A német és az osztrák befektetők ugyancsak kedvelik a magyar papírokat - mondta. Egy német bankok által kiírt 800 millió márkás készenléti hitelhez magyar részről még nem is nyúltak hozzá - magyarázta.
Az MNB elnöke ezután elmondta, hogy az idén 16 százalékkal nőtt Magyarország konvertibilis exportja és ennek révén az adósságszolgálati ráta az 1987-es 70 százalékról az idén 40 százalékra csökkent. (Az adósságszolgálati ráta az egy évben esedékes tőke- és kamattörlesztések nagysága az exportbevételek százalékában kifejezve) (folyt.)
1990. november 8., csütörtök 13:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Surányi: ,,Magyarországnak nem okoz nehézséget az
adósságszolgálat,, 2. rész
|
Az infláció ugyan még mindig évi 26 százalékos, de kisebb, mint más kelet-európai országokban. A termelés 5,5 százalékkal esik vissza az idén és 3 százalékkal jövőre, mondta Surányi.
A KGST-n belüli dollárkereskedelemre való áttérés rövid távon sokba kerül Magyarországnak. Az idei KGST-kereskedelem egyharmadának elvesztése egyenértékű a GDP 7 százalékos csökkenésével, magyarázta, de hozzáfűzte, hogy a külkereskedelem Nyugatra tereléséből hosszú távon hasznot húz az ország. +++
1990. november 8., csütörtök 13:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Surányi: ,,Magyarország megpróbálja elkerülni a sokkterápiát,,
(1.rész)
|
Mészáros György, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. november 8. csütörtök (MTI-TUD) - A szabadpiaci
gazdaság megteremtéséhez és a gyors stabilizáció sikeréhez igencsak
hozzájárulna, ha Magyarország nyugati partnerei különleges készenléti
alapot hoznának létre az előre nem látható események okozta károk
fedezésére, a hitelezők bizalmának megtartása érdekében, mondta
csütörtökön Londonban egy nemzetközi pénzügyi tanácskozás
hallgatóságának Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Surányi a Chicago Mercantile Exchange, vagyis a chicagói árutőzsde szervezte, s a nemzetközi pénzpiacok jövőjét firtató szimpóziumon vett részt Londonban. Csütörtök este hazautazott Magyarországra.
Londoni előadásában az MNB elnöke elmondta, hogy Magyarország igyekszik elkerülni a sokkterápiát. A gazdasági sokkterápia ,,egyszeri 30-40 százalékos reálbér-csökkenéssel, a bérek részleges befagyasztásával és (a forint) radikális leértékelésével járna, az árak párhuzamos liberalizálása mellett,,, - mondta, majd kifejtette, hogy ennek társadalmi ára túl magas lenne. ,,Magyarország elkerülheti a gazdaság sokkterápiás gyógyítását, mert nincs hiperinfláció, nincsenek piaci hiányok és gyakorlatilag nincs kettős árfolyam sem, hiszen a dollár feketepiaci árfolyama alig 20 százalékkal magasabb a hivatalosnál. Magyarországon az áraknak már most is több mint 80 százaléka szabad és a költségvetési támogatások szintje is elfogadható lesz jövőre, eltekintve a lakáshitel-támogatástól. A konvertibilis külkereskedelem többlete minden idők rekordját éri el az idén,,, magyarázta az MNB elnöke.
Ezután felsorolta a nehézségeket: a nem-konvertibilis export 30 százalékkal, az import 25 százalékkal esik vissza az idén, emiatt visszaesett a termelés, ami 5 százalékos GDP-csökkenést okoz az idén. Jövőre további veszteségek várhatók, és ezek miatt valószinűleg nő a munkanélküliség, szaporodnak a csődök és minden bizonnyal rosszabbodnak MAgyarország cserearányai, 1,15 milliárd dolláros kárt okozva. E veszteségek meg fogják terhelni a költségvetést. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Surányi: ,,Magyarország megpróbálja elkerülni a sokkterápiát,,
(2.rész)
|
A nyugati partnerektől támogatásként azt kérte az MNB elnöke, hogy gondoskodjanak a magyarországi tőkeberuházások garantálásáról, építsék le az áruk és a munkaerő szabad mozgása előtt még tornyosuló akadályokat, a nyugati kormányok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek pedig legyenek megértéssel akkor, amikor a magyarországi folyamat előre nem látható akadályokba ütközik, amilyen például a szovjet gazdaság váratlan összeomlása, az idei aszály, vagy az új olajár-robbanás.
Az MTI londoni tudósítójának Surányi György elmondta, hogy ez utóbbi három tényező, együtt a KGST szétesésével és a dollárelszámolásra való áttéréssel, becslések szerint, 1,5-1,6 milliárd dollárjába kerülhet Magyarországnak jövőre. A nyugati ,,megértés,, ahhoz kell, hogy elnézzék Magyarországnak a jövőre várható konvertibilis folyómérleg-hiányt és pénzügyi szempontból ne kezeljenek rosszabbul mint most. Hozzátette: a német és a japán pénzpiac továbbra is fontos lesz Magyarország számára, de fontos, hogy az MNB megőrizze jó hírnevét a londoni piacon is.
Az MNB elnöke, Londonban szerzett tapasztalatai alapján úgy vélekedett, hogy az EK egységes belső piacának kialakulása, különösen a pénzügyi unió megteremtése, nem lesz gyors folyamat, ezért Magyarországnak, habár hangoztatja belépési szándékát, most elsősorban a társulási egyezmény mielőbbi aláírására kell összpontosítania. +++
1990. november 8., csütörtök 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|