|
|
|
|
Felcím: Egy félév a Közös Piac egyetemein Főcím: TEMPUS-
ösztöndíj a legjobb hallgatóknak
|
Budapest, 1990. november 8. Csütörtök (MTI-Press)
Minden jól működő gazdaság alapja a magas szintű szakemberképzés. Az 1992-től egyesülő Nyugat-Európa nem kerülheti meg a feladatot, hogy segítsen felzárkóznia a kontinens keleti felének. Ezt ismerte fel az Európai Közösség, amikor TEMPUS néven kidolgozott egy közös felsőoktatási programot. - Mit jelent a TEMPUS mozaikszó? - kérdezem dr. Szűcs Andrástól, a TEMPUS magyarországi irodájának igazgatójától. - Magyarra lefordítva: Európán keresztüli oktatási program egyetemi tanulmányok céljaira. Háromféle módon támogatja a magyar felsőoktatást. Egyrészt oktatók, hallgatók folytathatnak tanulmányokat a közös piaci államokban. A másik módszer, amikor egy magyar és két nyugat-európai felsőoktatási intézmény közös project kidolgozását vállalja, ez irányulhat a felszerelés fejlesztésére, új tantárgy bevezetésére, kutatásra. A harmadik forma pedig fordítások, magyar folyóiratok, egyetemi lapok támogatása, fiatalok csereutazása. A TEMPUS egy ötéves program, amelynek hároméves kísérleti fázisa most kezdődött. Az elkölthető összeg Magyarországon egyelőre évi 20 millió ECU, ez azonban a későbbiekben emelkedni fog.
Alcím: 600 pályázó az első szemeszterre
- Milyen támogatásban részesül egy sikeres egyéni pályázó?
- Egy diák 1000 ECU-t kap. Nem kell tandíjat fizetnie, a TEMPUS állja az utazás, valamint a kint-tartózkodás költségeit. Ez körülbelül 600 dollárt jelent, ebből a kollégiumot is ki tudja fizetni, és jut belőle személyes kiadásaira is. - Hogyan működik az iroda, milyen intézményekkel van kapcsolata? - Öt fővel dolgozunk Budapesten, a központunk Brüsszelben van. Az iroda tulajdonképpen a TEMPUS magyar felügyelőbizottságának titkársága. A felügyelőbizottság tagjait különböző minisztériumok, felsőoktatási szervek delegálták, sőt diák tagja is van. Kapcsolatban vagyunk valamennyi magyar felsőoktatási intézménnyel. Minden egyetemen, főiskolán van TEMPUS-öszzekötő, összessen 100 megbízott. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök 13:17
|
Vissza »
|
|
TEMPUS-ösztöndíj 2. rész
|
- Hogyan lehet pályázni? - Pályázni a brüsszeli központ által küldött tájékoztató alapján lehet. Ez pontosan leírja a tevékenységi formákat, a feltételeket és tartalmazza a pályázati űrlapokat. A tájékoztatókat megküldtük a hazai felsőoktatási intézményeknek. Az egyéni pályázatokat a mi irodánkba kell benyújtani, a közöseket pedig egyenesen Brüsszelbe. Az idei pályázatokról még ebben a hónapban Brüsszelben döntenek. - Mennyire volt eredményes az első pályázat? - A várakozásokat felülmúló volt az érdeklődés. Most jöttem Brüsszelből, ahol kisebb "pánikot" okozott az 1200 közös pályamunka, amelynek 850 magyar résztvevője volt. Egyéni pályázatot 600-an nyújtottak be.
Alcím: A jelentkezési határidő:: 1991. február 28.
- Milyen volt a színvonal? - Mint minden új dolognál, sok félreértés adódott a tájékozatlanságból, ezért valószínűleg sok pályázat lesz eredménytelen. A közös intézményi pályázók közül véleményem szerint csak 10-15 százalék fog támogatást kapni. Az érdekesség kedvéért említem, hogy néhány nyilvánvaló szélhámossággal is találkoztunk, olyan szervezetek is pályáztak, amelyek egyszerűen nem léteznek. Az egyéni pályázóknál pedig sokan nem tartották be a jelentkezés előírásait: géppel írott pályázatot kellett kitölteni, 3 példányban. Ezzel szemben jó néhányan kézzel írottan, egy példányban küldték be jelentkezésüket. Olyan pályázó is akadt, aki az USA-ba szeretett volna menni. Szomorú, hogy egy magyar egyetemista nem tudja: az Egyesült Államok nem tartozik az Európai Közösséghez. A 600 egyéni pályázatból kb. 200-at küldtünk tovább, de ez a keret Brüsszelben tovább szűkülhet. - Milyen volt a vidék-Budapest arány a pályázók között? - Látszatra több budapesti volt, például igen sok a Műegyetemről. Ám hallgatói létszámra vetítve nem volt túlságosan nagy az eltérés a vidék és a főváros között. Az intézményi pályázatok esetén egyértelműen azok voltak esélyesebbek, akiknek már korábbi kapcsolataik voltak külföldi egyetemekkel. Ebből a szempontból kétségtelen a vidéki főiskolák, egyetemek hátránya. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök 13:18
|
Vissza »
|
|
TEMPUS-alapítvány 3. rész
|
Persze itt nemcsak a Budapest-vidék különbözőségről van szó. Sok múlik azon, hogy az adott egyetem, főiskola TEMPUS-összekötője mennyire vette komolyan a dolgát. Tudnék mondani több vidéki felsőoktatási intézményt, ahol a hallgatók semmit sem tudtak a TEMPUS-programról. - Végezetül egy, talán nem alaptalan aggodalomról: nem lesz ebből a leendő magyar értelmiség körében szellemi tőkekiáramlás? - Biztos lesz, de ez a TEMPUS nélkül is megy. Bár mostanában ez a "piac" kezd telítődni, hisz már másutt is megnyíltak a határok Nyugat felé. Nagyon a csúcson kell lenni ma szakmailag ahhoz, hogy valaki Nyugat-Európában jó állást kapjon. A mi célunk az, hogy minél több magyar diák tölthessen egy-egy szemesztert az EK-országok egyetemein. Sok olyan ember kell Magyarországnak, aki alapos szakmai, kulturális, politikai és egyéb tapasztalatokat szerzett Nyugaton. Jó kifejezés erre a "kulturális megmerítkezés". Ha valaki kikerül és valamennyi időt kint tölt - más emberként jön vissza. Szélesebb lesz a látóköre, tud nyugat-európai módon dolgozni, látja a hatékonyságbeli különbséget a magyar és az ottani munkamódszerek között. Érdemes tehát nekilátni a komoly felkészülésnek. A TEMPUS ötéves program, aki most lekésett róla, vagy most nem sikerült a pályázata, annak újabb lehetősége van: 1991. február 28. a jövő évi pályázat határideje. H.A.
1990. november 8., csütörtök 13:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|