|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Reggeli hírek
|
![](../img/spacer.gif)
London, 1990. november 08. (BBC, kora reggeli híradás) - Baker amerikai külügyminiszter az Öböl válság kapcsán folytatott közel-keleti és európai körútjának utolsó állomásán Moszkvában tartózkodik, ahol ma egész napos tárgyalásokat folytat Sevardnadze külügyminiszterrel és várhatóan Gorbacsov elnökkel is találkozik. A megbeszéléseken elsősorban valószínűleg az Irakkal szembeni fellépésről lesz szó, amellyel a Kuvaitból történő kivonulást kívánják elérni, beleértve annak lehetőségét, hogy új ENSZ-határozat születik, ami szükség esetén lehetővé teszi az Irak elleni katonai akciót is. Jevgenyij Primakov, Gorbacsov elnök külön megbizottja Moszkvában ismételten úgy nyilatkozott: Nem régiben Irakban tett látogatása idején az volt a benyomása, hogy Szaddám Huszein elnök némileg változtatott álláspontján, s ennek következtében kissé több remény van az Öböl válság politikai úton történő rendezésére.
Thatcher brit miniszterelnök figyelmeztetést intézett Szaddám Huszein elnökhöz, hamarosan katonai fellépésre kerül sor Irak ellen ha nem vonja vissza csapatait Kuvaitból. Thatcher asszony kijelentette a brit parlamentben, hogy az iraki vezetőnek lejárt az ideje. A három hónapja tartó szankciók és a Szaddám Huszein elnökre gyakorolt békés nyomás ellenére semmi jele annak, hogy Irak kevésbé ragaszkodna Kuvait megtartásához. A BBC diplomáciai tudósítója szerint Thatcher asszony kijelentésére úgy tekintenek mint a nyugati vezetők egyikének részéről tett legkeményebb figyelmeztetésre az iraki vezető felé, ami elvitathatatlanul katonai fellépésre utal, hacsak Szaddám Huszein nem enged és nem vonul ki Kuvaitból.
Irak lépéseket kezdeményezett az ENSZ-ben, hogy a Biztonsági Tanács vitassa meg az Egyesült Államok katonai erőinek Közel-Keleten történő felvonultatása kérdését. Irak röpiratot adott közre az ENSZ-ben, melyben azzal vádolja Washingtont, hogy elutasítja az Öböl válság békés megoldását célzó kezdeményezéseket és az amerikaiak heves légitámadást készítenek elő Bagdad ellen, melynek célja Szaddám Huszein és családja életének kioltása.
A BBC ENSZ tudósítója ENSZ forrásokra azt állítja, lehet hogy az iraki lépés próbálkozás arra, hogy megingassa az Irakkal szembeni egységes fellépést azáltal, hogy igyekszik lehetővé tenni minden ENSZ-tagországnak, hogy bírálhassa az Öböl válsággal kapcsolatos washingtoni politikát. /folyt./
1990. november 8., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Ismételt bírálatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy külföldi politikusok próbálkozásokat folytatnak az Irakban fogva tartott túszok szabadon engedése érdekében. A Fehér Ház egyik szóvivője szerint ezeket a politikusokat Szaddám Huszein arra próbálja felhasználni, hogy szakadást idézzen elő a vele szembeni nemzetközi fellépés egységességében. A legutóbbi ilyen jellegű próbálkozás alkalmával Willy Brandt, volt nyugatnémet kancellár látogatott Bagdadba, akinek az iraki elnök megigérte, hogy újabb 120 túszt enged szabadon, akiknek legtöbbje német állampolgár.
Indiában folyik az új kormány megalakítása, miután a miniszterelnök tegnap lemondott azt követően, hogy elveszítette a bizalmi szavazást a parlamentben. Kormányának működése idején erőszakos tüntetések zajlottak le a kormány azon tervei kapcsán, hogy növeli az alacsonyabb kaszthoz tartozók számára nyújtandó munkalehetőségeket, valamint amiatt, hogy Iodiában kampányt folytatnak, hogy építsenek hindu templomot egy mohamedán mecset helyén. Az elnök várhatóan Radzsiv Gandhi volt miniszterelnököt kéri fel az új kormány megalakítására, azonban a BBC egy Delhiben tartózkodó tudósítója szerint Gandhi a kérést valószínűleg elutasítja majd.
Kohl német kancellár kijelentette: eljött az ideje a német és lengyel nép közötti tartós megbékélésnek. Kohl ezt a megjegyzését a Mazowieczki lengyel miniszterelnökkel folytatandó lengyel-német határegyezmény tárgyalások előestéjén tette. Lengyelország az egyezmény mielőbbi aláírását szorgalmazza. A BBC berlini tudósítója szerint azonban a németek a határegyezmény aláírását szeretnék összekötni a jövő tavasszal létrejövő barátsági és együttműködési egyezménnyel. Ugyanakkor Németország beleegyezett, hogy Lengyelország 1975 óta fennálló tartózásaiból több mint 500 millió dollárt, 760 millió márkának megfelelő összeget elenged. Lengyelország szorgalmazza, hogy külföldi kölcsönzői engedjék el tartozásainak egy részét, hogy lehetővé tegyék a lengyel gazdasági reformok megvalósítását. /folyt./
1990. november 8., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A jugoszláv kormány bejelentette, hogy átveszi az import vámokból és eladási adóból származó összegek begyüjtését. A Jugoszláviához tartozó köztársaságok eddig maguk gyüjtötték be az adókat, melyeknek egy részét megtartották, a többit pedig beszolgáltatták a szövetségi kormánynak. Szerbia azonban a múlt hónapban megkétszerezte az általa visszatartott százalékot. A BBC egy Belgrádban tartózkodó tudósítója szerint a bejelentés arra utal, hogy a szövetségi kormány felismervén, hogy már alig van hatalma a köztársaságok felett, igyekszik megerősíteni autoritását.
Bulgáriában a diákok elutasították Zselev elnök felhívását, hogy hagyják abba apolitikai és gazdasági jellegű követeléseik teljesítése érdekében elkezdett sztrájkot. Legutóbbi jelentések szerint a sztrájk a fővárosból terjedt el, ahol a diákok két fakultást is megszállva tartanak. Egyetemi sztrájkot folytatnak az észak-bulgáriai Rusz városában is és a diákok most a határ közelében lévő Szvisztovban is hasonló akciót kezdeményeztek. A diákok követelései közé tartozik egyebek mellett az is, hogy a jelenleg hatalmon lávő Szocialista Párt - a volt Kommunista Párt - minden tulajdonát államosítsák.
Az ENSZ főtanácsa határozatban szólította fel Afganisztán minden pártját, igyekezzenek megtalálni a konfliktus rendezésének módját. Az ENSZ-határozat most első alkalommal arra szólított fel, hogy tartsanak szabad és igazságos választásokat Agfganisztánban. +++
1990. november 8., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Reggeli hírek - 2/1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Számos lap közöl fényképet az esetről, melyen látható amint a KGB emberei elvonszolják a helyszínről a fegyveres férfit.
A Daily Mail vezércikkének címe így szól: Gorbacsovnak sikerült megmenekülnie a Vörös Tér-i fegyverestől. A Daily Telegraph pedig beszámol róla, hogy a forradalmi évfordulót keserű hangulatú tiltakozások zavarták meg a Szovjetunióban és az elégedetlenség - úgymond - puskatűzben nyilvánult meg a Vörös Téren.
Az Independent szerint úgy tűnt, hogy a szovjet elnököt nem igen zavarta meg az esemény, ami vagy drámai jellegű tiltakozó akció volt - ahogy a lap írja -, vagy pedig ügyetlen próbálkozás Gorbacsov életének kioltására. +++
1990. november 8., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|