|
|
|
|
Párizsi gazdasági értekezlet
|
----------------------------
München, 1990. november 7. (SZER, Világhíradó) - Párizsban csütörtökön magas szintű gazdasági értekezlet kezdődik, amely fontosnak ígérkezik Magyarország szempontjából is. - Albert Pál tudósít a francia fővárosból:
- Tetszetős és elvben nagyratekintő az a legfelsőbb szintű nemzetközi találkozó, melyet Párizs november 8-ikára hirdetett meg a Terv és a piac címmel - a címből is sejthetően a közép- és kelet-európai gazdasági reform témájában. A francia szocialista kormányzat hangoztatott jószándékával téve ezt, noha egyszersmind saját szempontjainak és érdekeinek érvényesítésére is, nevezetesen három kulcskérdésben: kidolgozni egy átfogó kelet-nyugati tervet, mely segítené a volt szocialista országokat az átmenetben a központi tervezésből a piacgazdálkdodás felé; kívánatosan felmutatni az úgynevezett francia modellt, melyben egy erős állami szektor mintegy irányítja is a persze jóval szélesebb magánszektort; illetve serkentené a francia állami instanciákat és a magánvállalkozókat, hogy növeljék befektetésüket Közép- és Kelet-Európában.
Az egynapos találkozóra - melynek magja egy négyórás zártkörű munkaülés - Párizs minisztereket és magas rangú tisztségviselőket invitált meg a Szovjetunióból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Romániából, Jugoszláviából és Magyarországról; tőlünk - ha nem tévedünk - Rabár Ferenc pénzügyminisztert, és Matolcsy György államtitkárt.
A találkozón részt vesznek továbbá: a Nemzetközi Pénzügyi Alap, a Világbank, a márciusban működésbe lépő EBRD, vagyis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és más intézmények képviselői is. (folyt.)
1990. november 7., szerda
|
Vissza »
|
|
- Párizsi gazdasági értekezlet - 1. folyt.
|
A francia hivatalosság nem vár azonnali konkrét döntéseket a találkozó résztvevőitől, de reméli, hogy egy általános programban egyetértés alakul ki, lehetőleg persze a francia elképzelések menetén.
Az egyik ilyen francia elmés elképzelés: a francia tipusú vegyesgazdasági modell elismertetése. Ennek méltatása várható Michel Rocard miniszterelnök megnyitóbeszédében, ugyenez a vendégeket az Elysée palotában délután fogadó Mitterrand elnöktől, aki nem csupán az erő és az állami szektor híve, de úgy véli, a piacgazdaságot is elsősorban az állam döntő, tervező és bíráskodó szerepével lehet szociálisabbá és emberségesebbé tenni.
A második világháború óta - tudjuk - konzervatív, vagy szocialista kormányzattal, de Franciaország mindig megtartott jó néhány állami területet: kulcspozíciót az autóiparban, az energiagazdálkodásban, a távközlésben például, és a nyugati országok közül az egyetlen volt, ahol létezett állami tervezés a gazdaságban, és hozzá terv-minisztérium is.
A csütörtöki francia szószóló nemcsak Michel Rocard és Francois Mitterrand lesz, hanem az éppen jelenlegi tervhivatali államtitkár is, Lionel Stoléru, a találkozó szervezője, aki idén tavasszal már hosszú cikket közölt a keleti, sőt a magyar sajtóban is intve a térség felszabadult országait: óvatosan lépjenek át az állami ellenőrzés gyakorlatából a szabad vállalkozás - az ő szavával - vad világába.
Kérdés persze a kelet- és közép-európai vendégeknek mennyire tetszik majd ez a párizsi tanács, nevezetesen, hogy a gazdasági reform első szakaszában maradjon központban az állam, sőt erősödjék befolyása éppen a privatizálás lebonyolítására. (folyt.)
1990. november 7., szerda
|
Vissza »
|
|
- Párizsi gazdasági értekezlet - 2. folyt.
|
Némely válasz utóbb majd nyilvánosságra kerül. A csehszlovák pénzügyminiszterét már lehet tudni: azok, akik egy harmadik utat hirdetnek a szabadpiac és a szocializmus között, tudhatnák azt is, hogy ez az út egyenesen vezet a harmadik világba.
Végezetül Párizs harmadik célkitűzése az eddigi eredmények ismeretében szintén ingatag. A francia kormány ugyan szerené, ha növekednék a francia tőkebefektétés Kelet-Európában, és ez nem volna ellenére az érdekelteknek sem, akik ebben a német befolyás egyensúlyát is kívánnák. A félsiker, vagyis inkább fél kudarc a francia tőkéseken múlik. Ők nem tolakodnak - németektől, olaszoktól és osztrákoktól is eltérően - a piacgazdaság felé megindult térségben.
Bizonyára ezen az áldatlan állapoton javítani szervezett meg Lionel Stoléru a konferencia kiegészítésére megannyi magántalálkozót a francia üzleti élet vezetői és a kelet-európai küldöttségek között, és a találkozót ezért zárja egy jó kétórás nyilvános vitával, melyre mindegy 200 francia üzletembert is meghívott. +++
1990. november 7., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|