|
|
 |
|
 |
November 7-ike a Szovjetunióban
|
-------------------------------
München, 1990. november 7. (SZER, Forgószínpad) - A nap
szenzációja: lövések dördültek a Vörös téren, miközben a bolsevik
forradalom ünnepén vonult a tömeg.
A jelszavakat üvöltő hangszórók, a fülsiketítő muzsika és a
hangzavar miatt csak kevesen hallották a pukkanást és ezért a
felvonulók között nem is okozott zavart. A jelenlévő újságírók és
diplomaták szerint a Vaszilij Székesegyház irányából, a Lenin
Mauzóleum emelvényétől mintegy 200 méterre adta le a lövéseket egy
ismeretlen férfi, akit azonnal letartóztattak. Nem lehetett azonnal
megállapítani, hogy kire irányította a lövéseket.
Történt ezen a nevezetes napon más is Moszkvában. A szokatlan
kivilágítástól, a színes díszítőelemektől a sok fényes csillagtól
úgy nézett ki ma hajnalban a szovjet főváros, mintha a karácsonyt
ünnepelte volna, de az embereknek valahogy mégis nehezükre esett,
hogy a hagyomány szerint boldog ünnepeket kívánva köszöntsék
egymást.
73 év óta először történt meg, hogy november 7-ikén a hivatalos
katonai parádén és a dolgozók felvonulásán a párt által rendezett
csinnadrattán kívül ellentüntetés, mi több, egyfajta gyásszertartást
engedélyezzenek Moszkvában.
A bolsevik forradalom következménye az volt, hogy polgártársaink
millióit gyilkolták meg. Ezért a mi tüntetésünk nem lehet más, mint
gyászmenet - mondta az akció egyik szervezője.
A szovjet birodalomnak alig akadt olyan sarka, amelyben ne
rontották volna el a Kreml ünnepét. Kijevben az egyetemisták már
tegnap este elfoglalták a Győzelem teret, hogy így megakadályozzák a
hivatalos felvonulást. (folyt.)
1990. november 7., szerda
|
Vissza »
|
|
- November 7-ike a Szovjetunióban - 1. folyt.
|
Az egyik téren ellenzéki tűntetést tartottak. A szibériai
Omszkban a kommunistaellenes tűntetők az éljenző, integető
felvonulók orra elé tartottak egy hatalmas transzparenst, amelyen ez
állt: "A történelem nem fogja megbocsátani a kommunizmus bűneit
"
Moldova fővárosában, Kisinyovban a köztársaság vezetői eleve
lemondtak az ünneplésről tekintettel az utóbbi időben felerősödő
etnikai zavargásokra és ellentétekre.
Túlcsorduló lelkesedést még azon az ünnepi gyűlésen sem lehetett
tapasztalni, amelyet a Kreml kongresszusi termében tartottak a párt
vezetői. Az ünnepi szónok - ez is először fordult elő - nem a
Politikai Bizottság valamelyik tagja, hanem a parlament elnöke volt.
Lukjanov többek között ezt mondta: "Az 1917-es forradalom mérföldkő
volt, amely elindította a bonyolult és sokszor ellentmondásos
szocialista fejlődést, hogy alapul szolgáljon a népi hatalomnak, a
demokráciának, az igazságnak és a nemzetköziségnek. Manapság gyakran
nehéz megérteni, hogy mi micsoda. Nehéz meghozni akár az egyszerű
döntéseket is és józanul megvitatni valamit".
Gorbacsov is mondott beszédet kora reggel. Különleges biztonsági
intézkedések közepette lépett a Lenin Mauzóleum emelvényére, hogy
köszöntse az előre kiválasztott hallgatóságot. A szállingózó hóban
alig viszonozta valaki az üdvözlést. Az elnök - aki ezúttal nem az
aparatcsik-múmiák karéjában, hanem inkább a riválisok, Jelcin és a
moszkvai polgármester, Popov társaságában volt - arra intette
hallgatóságát és az ország népét, hogy az éles fordulatok és
kényelmetlen változások láttán ne essen kétségbe és főleg ne essenek
abba a hibába, hogy visszasírják a múltat.
Ezután a zenekar eljátszotta a himnuszt és kezdetét vette a
parádé, melyen felvonult 5-6 ezer katona, több tucat motorizált és
páncélos egység, valamint meglepetésként a legújabb nagy
hatótávolságú rakéták, az SS-25-ösök. (folyt.)
1990. november 7., szerda
|
Vissza »
|
|
- November 7-ike a Szovjetunióban - 2. folyt.
|
Meglepetésre a parádé után is sor került: a dolgozók
felvonulásán felbukkant Sztálin portréja és olyan transzparensek is,
amelyek ellenezték a reformokat és a szocializmus elárulásával
vádolták Gorbacsovot. +++
1990. november 7., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|