|
|
|
|
Szovjet árfolyamreform: növekvő importszámla - 2.
|
Az importra és az exportra vonatkozó koefficiensek egy része nem ismert, így az árfolyamreform tiszta hatása sem világos. A legtöbb elemző szerint az árfolyamreform nem más, mint a rubel leértékelése és kezdeti lépés a rubel konvertibilissá tétele felé. Nyugati és szovjet elemzők azonban úgy vélik, hogy a szovjet valuta konvertibilitása csak távoli cél lehet, pedig ez lenne a gazdasági fellendülés egyik kulcseleme.
A lehetséges beruházóknak azonban elmegy a kedvük a Szovjetunióban történő befektetésektől, mert ott korlátozzák a kivihető profit mennyiségét. Ezért sokan a barter-kereskedelmet részesítik előnyben, amely biztosíték a keményvaluta kivitelére.
Mozsajszkov szerint az egymás mellett párhuzamosan létező több kereskedelmi árfolyam következtében a nem hatékony vállalatoknak szánt állami támogatások csökkenni fognak. ,,A támogatásoknak nem kellene létezniük, kivéve a társadalmi jelentőséggel bíró importárukat,, - mondta. ,,Megpróbáljuk a külkereskedelmi tevékenységet nyereségessé tenni... úgy, hogy a vállalatok ne jöjjenek hozzánk pénzt koldulni,, - tette hozzá.
A Szovjetunióban a kereskedelmi és a hivatalos árfolyamok mellett a külföldiek, s a külföldre utazó szovjet állampolgárok számára létezik egy harmadik árfolyam, a turistakurzus. Az arra kijelölt szovjet vállalatok pedig árveréseken juthatnak valutához.
A múlt héten egy elnöki rendelettel tovább komplikálták a szovjet monetáris reformot. Arra kötelezik a vállalatokat, hogy a keményvalutában szerzett exportbevételeik 40 százalékát váltsák be az új kereskedelmi árfolyamon.
A Külgazdasági Bank az így begyűjtött összegeket az ország 36 milliárd rubelre becsült külföldi adósságának visszafizetésére fogja fordítani. Az elnöki rendelet értelmében a vállalatoknak az állami és a köztársasági szükségletekre újabb összeget kell félretenniük, és csak az ezután fennmaradó összeget használhatják fel szabadon.
Az Interfax független hírszolgálat szerint az új rendelet megfojtja az exporttal foglalkozó ipari vállalatokat. ,,Az export növelése helyett valószínűleg inkább megnyirbálják külföldi eladásaikat,, - vélekedett az Interfax.
A külföldi tőkerészesedéssel rendelkező cégek mentesek a beszolgáltatási követelezettségtől, az olajipari vállalatokra vonatkozó szabályokat pedig később dolgozzák majd ki. +++
1990. november 7., szerda 18:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|