|
|
|
|
Egyszer volt... Hogy is volt? A berlini fal halála (1.rész)
|
1990. november 7. (MTI-Panoráma) - Egy évvel ezelőtt
Berlinre figyelt a világ, a nemzetközi sajtó tele volt szenzációs
hírekkel és képekkel arról, hogy 28 évi bezártság után az NDK
polgárai szabadon kelhetnek át Berlin keleti szektorából a nyugati
városrészbe, illetve a másik Németországba. A börtönből való
kiszabadulás mámorító érzése mindenkire átragadt, szinte senki sem
törődött annak földerítésével, miként is született meg a színfalak
mögött a hallatlan horderejű döntés, amely beharangozója lett a
szocialista német állam bukásának.
Azokban a napokban permanens válságban élt Németország keleti fele: november 4-én félmillió ember tüntet a berlini Alexander- Platzon gyülekezési, sajtó- és szólásszabadságért. Három nap múlva megbukik a kormány, újabb egy nappal később lemond az NSZEP KB Politikai Bizottsága. Országszerte hullanak az NSZEP káderek (járási és megyei első titkárok, polgármesterek), a kommunistákkal koaliciót alkotó kis ,,tömb-pártok,, élén őrségváltás zajlik, s eközben naponta tízezrek távoznak Csehszlovákián át az NSZK-ba.
A sorsdöntőnek bizonyult november kilencedikén ismét összeült az NSZEP Központi Bizottsága. Alig egyórás vita után egy türingiai KB tag méltatlankodva hozza szóba a párt felső szintjén kidolgozott utazási törvénytervezetet, bírálva annak gyámoltalan, homályos megfogalmazását. Nézetét - így a KB-tag - osztja a werrai Kaaliso- bányában dolgozó több száz társa is. A vitához hozzászólók hasonló módon fogalmaznak - a KB valódi vita színterévé válik, a döntés kényszere a levegőben lóg.
Déli egy órakor Dickel belügyminiszter átnyújtja Egon Krenz főtitkárnak az új utazási rendelet tervezetét, amelyet az események nyomása alatt sebtiben dolgoztak ki az állambiztonsági és a belügyminisztérium szakértői. Ebben ott lapul a sorsdöntő passzus: ,,magánjellegű utazások az eddig szükséges föltételek (különleges családi esemény, meghatározott rokonsági kötelék) híján is kérvényezhetők,,. Az ülésen beiktatott kávészünetben Krenz ismerteti a szöveget a Politikai Bizottság néhány tagjával, majd határozattervezetként tovább adja a Minisztertanács illetékesének.
A délután folytatódó KB ülésen nem kerül ismét szóba az utazási téma, ám 16.45-kor Krenz főtitkár kér szót, arra hivatkozva, hogy a kivándorlási hullám láttán el kell térni a napirendtől. Felolvassa a Dickeltől kapott határozatot, amelynek tartalmát a Központi Bizottság 213 tagja és póttagja hozzászólás nélkül tudomásul veszi. (folyt.)
1990. november 7., szerda 13:32
|
Vissza »
|
|
Egyszer volt... Hogy is volt? A berlini fal halála (2.rész)
|
17.00 órakor Geggel KB-osztályvezető végső formába önti egy sajtóközlemény szövegét, azzal a szigorú utasítással, hogy az ADN hírügynökség azt csak másnap hajnali négy órakor adhatja ki. A szövegből kitünik, hogy a Minisztertanács - az utazási törvény végleges megalkotásáig, illetve annak életbelépéséig - rendeletet hozott a magánjellegű külföldi utazásokról, amely azonnal hatályba lépett...
18.00 órakor a berlini nemzetközi sajtóközpontban sajtóértekezletet tart a tájékoztatáspolitikai KB-titkár, Günter Schabowski. Krenz főtitkártól megkapta az utazási rendelet szövegét, azzal a megbízással, hogy ,,adja el,, azt az újságíróknak. Ebből lesz azután a ,,bomba,,...
A sajtóértekezlet vége felé közeledik. 18.50 tájban, egy olasz tudósító kérdésére válaszolva, Schabowski kifejti, hogy az NDK vezetése tudatában van a lakosság utazási vágyának. ,,Előkészületben van egy utazási törvény tervezete. Ugyanakkor, amennyire én tudom, ma döntés született e kérdésben, az erről szóló jelentés tulajdonképpen már el kellett hogy jusson az újságírókhoz,, - mondja az emelvényen ülő KB-titkár. A tudósítók méltatlankodó morgását hallva keresgélni kezd papírjai között, majd olvasni kezdi:
,,Tehát: magánjellegű utazások feltételek - utazási alkalom és rokonsági kötelék - hiányában is kérvényezhetőek. A hatóságok rövid határidőn belül megadják az engedélyt.,, egy közbekiáltott kérdésre - ,,ez mikortól érvényes?,, - Schabowski így felel: ,,mindez, az én tudomásom szerint, azonnal, haladéktalanul életbe lép,,.
Két perccel 19.00 óra előtt a szenzáció teljes, a sajtóközpont felbolydult méhkashoz hasonlít, az újságírók rohannak a telefonokhoz, telexgépekhez, illetva haza saját irodájukba, hogy világgá röpítsék a hihetetlennek tünő jelentést. 19.07-kor - hallva, hogy a másnap hajnalra tartogatott poént Schabowski ,,lelőtte,, - az ADN hírügynökség kiadja a gyorshírt: az NDK kormányszóvivője az új utazási rendelkezésekről...
Tíz perccel hét óra után heves vita bontakozik ki a Központi Bizottság székházában. Geggel fölháborodva kérdezi: hogyan volt lehetséges, hogy Schabowski jóval a tervezett publikálási időpont előtt fölfedte az utazási rendeletet? A kérdésre senki nem tud értelmes választ adni - a kilenc órás időeltolás magyarázatával még a minap megszólalt Egon Krenz is adós maradt (folyt.)
1990. november 7., szerda 13:34
|
Vissza »
|
|
Egyszer volt... Hogy is volt? A berlini fal halála (3.rész)
|
A sorsfordító estén 21.00 óra tájban megszólalt asztalán a telefon. A vonal másik végén Erich Mielke állambiztonsági miniszter dadogva közli, hogy emberek és autók ezrei gyülekeznek a berlini falon levő átkelőhelyeknél, illetve az NDK-NSZK határon, szabad átkelést követelve. A keletnémet polgárok az esti tévé-híradóban, illetve a rádió híreiben hallották Schabowski bejelentését és személyesen akarnak meggyőződni annak valóságtartalmáról.
Krenz arra utasítja Mielkét, hogy ,,végezzen puhatolódzó fölmérést,, az átkelésre várakozók között. Eközben már tízezrek gyűlnek össze egy-egy berlini átkelőpont környékén, és a felső utasításra hiába váró határőrparancsnokok a legtöbb helyen - saját szakállukra - engedélyezik a sorompók megnyitását. Kezdetét veszi a felszabadult mámor éjszakája: egy nép ledöntötte az őt körülvevő falat, s egyúttal megtette az első lépést hazájának egyesítése felé. +++
Dorogman László (Berlin) MTI-Panoráma
1990. november 7., szerda 13:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|