|
|
 |
|
 |
Egyszer volt... Hogy is volt? A berlini fal halála (1.rész)
|
1990. november 7. (MTI-Panoráma) - Egy évvel ezelőtt
Berlinre figyelt a világ, a nemzetközi sajtó tele volt szenzációs
hírekkel és képekkel arról, hogy 28 évi bezártság után az NDK
polgárai szabadon kelhetnek át Berlin keleti szektorából a nyugati
városrészbe, illetve a másik Németországba. A börtönből való
kiszabadulás mámorító érzése mindenkire átragadt, szinte senki sem
törődött annak földerítésével, miként is született meg a színfalak
mögött a hallatlan horderejű döntés, amely beharangozója lett a
szocialista német állam bukásának.
Azokban a napokban permanens válságban élt Németország keleti
fele: november 4-én félmillió ember tüntet a berlini Alexander-
Platzon gyülekezési, sajtó- és szólásszabadságért. Három nap múlva
megbukik a kormány, újabb egy nappal később lemond az NSZEP KB
Politikai Bizottsága. Országszerte hullanak az NSZEP káderek (járási
és megyei első titkárok, polgármesterek), a kommunistákkal koaliciót
alkotó kis ,,tömb-pártok,, élén őrségváltás zajlik, s eközben
naponta tízezrek távoznak Csehszlovákián át az NSZK-ba.
A sorsdöntőnek bizonyult november kilencedikén ismét összeült az
NSZEP Központi Bizottsága. Alig egyórás vita után egy türingiai KB
tag méltatlankodva hozza szóba a párt felső szintjén kidolgozott
utazási törvénytervezetet, bírálva annak gyámoltalan, homályos
megfogalmazását. Nézetét - így a KB-tag - osztja a werrai Kaaliso-
bányában dolgozó több száz társa is. A vitához hozzászólók hasonló
módon fogalmaznak - a KB valódi vita színterévé válik, a döntés
kényszere a levegőben lóg.
Déli egy órakor Dickel belügyminiszter átnyújtja Egon Krenz
főtitkárnak az új utazási rendelet tervezetét, amelyet az események
nyomása alatt sebtiben dolgoztak ki az állambiztonsági és a
belügyminisztérium szakértői. Ebben ott lapul a sorsdöntő passzus:
,,magánjellegű utazások az eddig szükséges föltételek (különleges
családi esemény, meghatározott rokonsági kötelék) híján is
kérvényezhetők,,. Az ülésen beiktatott kávészünetben Krenz ismerteti
a szöveget a Politikai Bizottság néhány tagjával, majd
határozattervezetként tovább adja a Minisztertanács illetékesének.
A délután folytatódó KB ülésen nem kerül ismét szóba az utazási
téma, ám 16.45-kor Krenz főtitkár kér szót, arra hivatkozva, hogy a
kivándorlási hullám láttán el kell térni a napirendtől. Felolvassa a
Dickeltől kapott határozatot, amelynek tartalmát a Központi
Bizottság 213 tagja és póttagja hozzászólás nélkül tudomásul veszi.
(folyt.)
1990. november 7., szerda 13:32
|
Vissza »
|
|
Egyszer volt... Hogy is volt? A berlini fal halála (2.rész)
|
17.00 órakor Geggel KB-osztályvezető végső formába önti egy
sajtóközlemény szövegét, azzal a szigorú utasítással, hogy az ADN
hírügynökség azt csak másnap hajnali négy órakor adhatja ki. A
szövegből kitünik, hogy a Minisztertanács - az utazási törvény
végleges megalkotásáig, illetve annak életbelépéséig - rendeletet
hozott a magánjellegű külföldi utazásokról, amely azonnal hatályba
lépett...
18.00 órakor a berlini nemzetközi sajtóközpontban
sajtóértekezletet tart a tájékoztatáspolitikai KB-titkár, Günter
Schabowski. Krenz főtitkártól megkapta az utazási rendelet szövegét,
azzal a megbízással, hogy ,,adja el,, azt az újságíróknak. Ebből
lesz azután a ,,bomba,,...
A sajtóértekezlet vége felé közeledik. 18.50 tájban, egy olasz
tudósító kérdésére válaszolva, Schabowski kifejti, hogy az NDK
vezetése tudatában van a lakosság utazási vágyának. ,,Előkészületben
van egy utazási törvény tervezete. Ugyanakkor, amennyire én tudom,
ma döntés született e kérdésben, az erről szóló jelentés
tulajdonképpen már el kellett hogy jusson az újságírókhoz,, - mondja
az emelvényen ülő KB-titkár. A tudósítók méltatlankodó morgását
hallva keresgélni kezd papírjai között, majd olvasni kezdi:
,,Tehát: magánjellegű utazások feltételek - utazási alkalom és
rokonsági kötelék - hiányában is kérvényezhetőek. A hatóságok rövid
határidőn belül megadják az engedélyt.,, egy közbekiáltott kérdésre
- ,,ez mikortól érvényes?,, - Schabowski így felel: ,,mindez, az én
tudomásom szerint, azonnal, haladéktalanul életbe lép,,.
Két perccel 19.00 óra előtt a szenzáció teljes, a sajtóközpont
felbolydult méhkashoz hasonlít, az újságírók rohannak a
telefonokhoz, telexgépekhez, illetva haza saját irodájukba, hogy
világgá röpítsék a hihetetlennek tünő jelentést. 19.07-kor - hallva,
hogy a másnap hajnalra tartogatott poént Schabowski ,,lelőtte,, - az
ADN hírügynökség kiadja a gyorshírt: az NDK kormányszóvivője az új
utazási rendelkezésekről...
Tíz perccel hét óra után heves vita bontakozik ki a Központi
Bizottság székházában. Geggel fölháborodva kérdezi: hogyan volt
lehetséges, hogy Schabowski jóval a tervezett publikálási időpont
előtt fölfedte az utazási rendeletet? A kérdésre senki nem tud
értelmes választ adni - a kilenc órás időeltolás magyarázatával még
a minap megszólalt Egon Krenz is adós maradt (folyt.)
1990. november 7., szerda 13:34
|
Vissza »
|
|
Egyszer volt... Hogy is volt? A berlini fal halála (3.rész)
|
A sorsfordító estén 21.00 óra tájban megszólalt asztalán a
telefon. A vonal másik végén Erich Mielke állambiztonsági miniszter
dadogva közli, hogy emberek és autók ezrei gyülekeznek a berlini
falon levő átkelőhelyeknél, illetve az NDK-NSZK határon, szabad
átkelést követelve. A keletnémet polgárok az esti tévé-híradóban,
illetve a rádió híreiben hallották Schabowski bejelentését és
személyesen akarnak meggyőződni annak valóságtartalmáról.
Krenz arra utasítja Mielkét, hogy ,,végezzen puhatolódzó
fölmérést,, az átkelésre várakozók között. Eközben már tízezrek
gyűlnek össze egy-egy berlini átkelőpont környékén, és a felső
utasításra hiába váró határőrparancsnokok a legtöbb helyen - saját
szakállukra - engedélyezik a sorompók megnyitását. Kezdetét veszi a
felszabadult mámor éjszakája: egy nép ledöntötte az őt körülvevő
falat, s egyúttal megtette az első lépést hazájának egyesítése felé.
+++
Dorogman László (Berlin) MTI-Panoráma
1990. november 7., szerda 13:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|