Rendszerváltás és az MTI

	A privatizálás helyzete (1. rész)
Budapest, 1990. november 6. kedd (Reuter) - Magyarország, amelyet válság szorongat, gyorsítja privatizálási tervének végrehajtását, hogy ezzel is elősegítse a szabadpiaci hatékonyság megjelenését a kommunista uralom 40 éve alatt leromlott gazdaságban - írja elemzésében a Reuter brit hírügynökség. Bankárok és közgazdászok szerint a gyorsított privatizálást feltétlenül végre kell hajtani, ha Magyarország végre le akarja rázni a központi tervezéses gazdaság terhét és versenyképessé akar válni a szabadpiac kemény világában. A magántulajdonra való átállást azonban eddig akadályozta a kormányzat ellentmondásos politikája, a külföldi beruházásokkal szembeni gyanakvás és a kapitalizmus új világában kötendő üzletekkel kapcsolatos bürokratikus habozás. Az elkövetkező idők nehézségei miatti aggodalom hozzájárult ahhoz, hogy a kommunistákat a hatalomban felváltó középjobb kormányzat leküzdje a gazdasági sokkterápiától való idegenkedését és megígérje, hogy leveszi a korporációs bilicseket, amelyek megkötötték az állami menedzserek kezét. "Véget kell vetnünk a lassúságnak és habozásnak, ami eddig jellemezte a privatizációt. Ezt pedig a privatizálás decentralizálásával és a spontán privatizálással érhetjük el" - mondta Matolcsy György, a kormány legfőbb gazdasági tanácsadója október végén egy interjúban. Kijelentette, hogy a kormány hamarosan megkezdi egy terv tárgyalását, amelynek célja, hogy a teljesen állami tulajdonban lévő vállalatokat vegyes részvénytársaságokká alakítsák. A részvényeket az állam, a helyi önkormányzatok, a munkások, a társadalombiztosítás és a kommunisták által kisajátított vállalatok volt tulajdonosainak kompenzálása között oszlana meg. "A folyamatnak lendületbe kell jönni. Mi nem akarunk a létrejövő megállapodások útjában állni" - mondta Bryan Fischer, a márciusban alapított Állami Vagyonügynökség szóvivője. Az Állami Vagyonügynökség eddig 25 milliárd forint értékben hatvan állami vállalatot privatizált, bár ezek közül csak nagyon kevés került teljes egészében magánkézbe. Mindez azonban együttesen is csupán töredéke a privatizálásra alkalmas, vagy arra szánt mintegy 2000 állami cégnek, s a bankárok szerint az Állami Vagyonügynökség ragaszkodása ahhoz, hogy minden egyes megállapodást ellenőrizzen, szűk keresztmetszetet teremtett. (folyt.) 1990. november 6., kedd 14:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A privatizálás helyzete (2. rész)
"Az Állami Vagyonügynökség el van árasztva. Felesleges, hogy minden egyes üzlet átmenjen a versenytárgyalásokon" - mondta Les Bonnay, a magyar kormánynak a privatizálás kérdéseiben szaktanáccsal szolgáló Price Waterhouse Budapest KFT regionális menedzsere, aki szerint az Állami Vagyonügynökségnek jóvá kellene hagyni azokat a megállapodásokat is, amelyeknél ugyan csak egyetlen ajánlat van, de független vagyonértékelő cégek úgy ítélik, hogy az az ajánlat fair. A kormányra a cselekvés irányába nehezedő nyomást fokozza a gyorsuló infláció és növekvő munkanélküliség miatti elégedetlenség. A taxisok és a teherfuvarozók országos méretű blokádja - amelyre a benzinárak jelentős emelése miatt került sor - jól érzékeltette az általános elégedetlenséget. Az Állami Vagyonügynökség, amely arra törekszik, hogy 1995-re az állami tulajdon részarányát a gazdaságban a jelenlegi 90 százalékról 40 százalékra csökkentse, azért tartotta szorosan kézben a privatizálási folyamatot, hogy megelőzze a vállalatok eladásának irányítására alakult vállalati tanácsok esetleges visszaéléseit. Némelyik vállalati tanács ugyanis széles menedzseri hatáskörét arra használta fel, hogy az állami tulajdont saját javára értékesítse - mondta Fischer. "Az Állami Vagyonügynökséget azért hozták létre, hogy gyakorolja az állam tulajdonosi jogait. Néhány esetben a menedzsment kifosztotta a vállalatot, kihasználta a vákuumot" - mondta. A Vagyonügynökség most egyfelől el akarja mozdítani azokat a menedzsereket, akik a privatizálás útjában állnak, másfelől bátorítja a "spontán privatizálást", aminek az a lényege, hogy maguk a vállalatok dolgozzák ki magánkézbe kerülésük terveit. Beruházási bankárok azonban kétkedően szemlélik az Állami Vagyonügynökség azon törekvését, hogy a lehető legtöbb pénzt facsarja ki a privatizált vállalatokból, hogy így segítse elő a mintegy 1,3 trillió forint államadósság törlesztését, amellyel a kormány a Magyar Nemzeti Banknak tartozik. A bankárok azzal érvelnek, hogy Magyarország nem vesztegethet időt azzal, hogy szunnyadózó állami iparába beletöltse azt a vállalkozói energiát, amire kezdő lökésként szüksége lenne az omladoztó gazdaságnak. "Ha az a kérdés, hogy egy vállalatot most privatizáljanak, vagy hat hónapi várakozás után további húsz százalékot zsebre vágva, akkor most kell privatizálni és az üzlet ezt nagyon is megéri" - mondja Simor András, a CA-BB Brookers Ltd. menedzser-igazgatója. (folyt.) 1990. november 6., kedd 14:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A privatizálás helyzete (3. rész)
"A kormány mindeddig az ár oldalán tévelygett" - tett hozzá Robert Smith, az Első Magyar Beruházási Tanácsadó RT, az Első Magyar Alap beruházási vállalatának vezérigazgatója. A privatizálási folyamat azonban olyan nehezen megy, hogy az Alap 80 millió dollárjából eddig egyetlen vasat sem sikerült beruházni. Az egyik lényegi probléma az, hogy Magyarország mindeddig képtelennek bizonyult megoldani a tulajdonjog legalapvetőbb kérdéseit. Az Alkotmánybíróság elutasított egy javaslatot, amely a mezőgazdasági földeket vissza kívánta volna juttatni az 1947 előtti birtokosoknak, de senki sem tudja megmondani, hogy jelenleg ki birtokolja ezeket. Elvben egy külföldi bármit megvásárolhat, amit Magyarország privatizál. Több mint 200 vállalat mutatott érdeklődést az első privatizálási program iránt, amelynek során Magyarország az ipar, a hotelek, az idegenforgalom, a kereskedelem és a közlekedés 20 nagyvállalata feletti ellenőrzését adja fel. "Nagy általánosságban szinte minden számításba jön külföldi beruházók számára" - jelentette ki Bonnay. Gyakorlatban azonban az Állami Vagyonügynökség bürokratái nem szívesen adják el a magyar állami tulajdon jelentős részeit a ravasz külföldieknek - mondják olyanok, akik ismerik az Ügynökség működését. "Ha az ember elolvassa a privatizálásra váró 20 vállalatról kiadott hivatalos tájékoztatót, azt látja, hogy a magyar kormány magyar kezekben akarja tartani az ellenőrzést" - mondta Smith az Első Magyar Alaptól. +++ 1990. november 6., kedd 14:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »