Rendszerváltás és az MTI

	Jelölés a területi választókerületekben (1. rész)
1990. január 22., hétfő - Az országgyűlési képviselők választásának egyik újdonsága - az elmúlt négy évtized gyakorlatához képest - a területi listás választás. A választásnak erről a formájáról-módjáról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára adott áttekintést. Elmondta: az országban 20 területi választókerület van, ez Budapest és a 19 megye. A 20 területi választókerületben 152 képviselői mandátum szerezhető meg. Ezekre a képviselői helyekre azonban csak a pártok pályázhatnak: területi listán állíthatnak jelölteket. A területi listás (pártlistás) jelölés feltétele egyrészt az, hogy a jelöltet állító párt megfeleljen a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek, másrészt az, hogy a fővárosban legalább 8, Pest megyében legalább 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében legalább 3, a többi megyében legalább két egyéni választókerületben jelöltet állítson. (A listaállítás jogát nem érinti, ha a párt jelöltje az egyéni választókerületben a választás első fordulója előtt a jelöléstől visszalépett.) A területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságoknál kell bejelenteni, legkésőbb a választás napja előtt 30 nappal. Ez azt jelenti, hogy a pártoknak a listákon indított jelöltjeiket február 27-én éjfélig kell bejelenteniük. A területi listán a pártok kétszer annyi jelöltet állíthatnak, mint ahány mandátumot a területi választókerületben meg lehet szerezni. Például: Budapesten 28 képviselői mandátum szerezhető meg, így egy pártlistán 56 jelölt szerepelhet. Természetesen két vagy több párt közösen is állíthat jelöltlistát. A pártok jelöltjei egyszerre indulhatnak az egyéni választókerületben, illetve a párt listáján is. Ám ha az egyéni választókerületben képviselőnek megválasztják, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell a nevét. A területi listán feltüntetett névsor egyben sorrendiséget is jelent. Azaz: nyilvánvalóan az első helyeken azoknak a jelölteknek a neve szerepel majd, akiket a párt a leginkább szeretne bejuttatni a Parlamentbe. Ezért rendelkezik úgy a választójogi törvény, hogy ha a párt listájáról egy jelölt - bármilyen okból - kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép. A legfontosabb tudnivaló: szavazáskor a választópolgár ez esetben a pártra voksol, a névsorral semmi dolga nincs. A szavazólapon a pártok neve és jelöltjeinek listája lesz olvasható. (folyt. köv.) 1990. január 21., vasárnap 22:11
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »