|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Reggeli hírek
|
![](../img/spacer.gif)
London, 1990. január 12. (BBC, kora reggeli híradás) Gorbacsov elnök közölte, utasítja a szovjet parlamentet, dolgozzanak ki új törvényterveztet, melyben lefektetik, milyen úton-módon válhatnak ki egyes köztársaságok a Szovjetunió kötelékéből. Litvániai látogatásának első napján hangzott el a nylatkozat, abban a köztársaságban, melynek kommunista pártja elszakadt a Szovjet Kommunista Párttól, s ahol fokozódik a kampány az ország függetlenné válásáért. Gorbacsov azt mondta, a szovjet akotmány lehetővé teszi az elszakadást, de ennek pontos feltételeit is módját eddig soha nem dolgozták ki. Meg kell vitatnunk a dolog idővonatkozásait, a honvédelmet, a kommunikációt és egész sereg ezzel kapcsolatos kérdést, mondotta. Ugyanakkor a szovjet elnök tekintélyének egész súlyával hangsúlyozta, milyen káros lenne a Szovjetunió egészsére midnen ilyen lépés. A fővárosban, Vilniusban, egy gyár munkásainak kijelentette, azoknak akik meg vannak győződve arról, hogy ki akarnak válni a Szovjetunióból, át kell gondolnikuk ezt, nem hétszer, de ezerszer.
Gorbacsov látogatására mintegy 200 ezren gyűltek össze függetlenségi tüntetésre. Felszólalók sora követelte tárgyalások megkezdéését Litvánia függetlenségének visszaállításáról. A vilniusi tömeggyűlés azzal végződött, hogy a jelenlévők kart-karba öltve teljes 15 percig néma csönddel adtak nyomatékot kívánságuknak. Korábban Gorbacsov elnök azt mondta, saját sorsa a litván nép választásához kötődik. Több mint egy órát töltött a vilniusi tömegben, és azt mondta nekik, függetlenségi követelésük nem lehet komoly. Ötven évig éltek együtt, s ha most megosztódnak tönkretehetik reformprogramját az egész Szovjetunióban.
Gorbacsov litvániai látogatásának kezdetével egyidőben a szomszédos Lett Köztársaság parlamentje elsőprő többséggel, 225:9 ellenében, alkotmánymódosítást szavazott meg, melynek értelmében 40 éves egypártrendszer után megszüntetik a kommunista párt vezető szerepét. Hasonló döntések már megtörténtek a többi balti köztársaságban. Az angol rádió tudósítója a fővárosból, Rigából, azt mondja, a döntés, mely senkit nem ért váratlanul, megnyitja az utat a többpártrendszerhez a március 18-iki választásokon. (folyt.)
1990. január 12., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|