Rendszerváltás és az MTI

	Duna-gate 2.
Úgy tűnik, kormányunk nem csupán a gazdasági, de a politikai csődöt is megörökölte, s egyikről sem lesz könnyű elszámolni. Persze egy önmagára adó hivatalos személy érthető okokból nem szívesen vág ma a vizsgálat elé, bár a törvénysértésektől mindenki igyekszik elhatárolni magát. Amíg a szokatlan helyzetben beindul a jogi igazságkeresés nehézkes gépezete, lankadatlan erővel folyik a politikai harc, a nyilatkozatháború. A Katonai Főügyészség a bizonyítékok kiegészítését kérte - a feljelentő nyilvánosan megtagadta azt. Arra hivatkozott, hogy a csatolt dokumentumok egyértelműen alátámasztják a bűncselekmény alapos gyanuját. S nem kell hozzá különös jóstehetség, amikor azt mondjuk: a politikai érvek lesznek erősebbek, a nyomozást elrendelik. Hisz minden más lépés azt a látszatot kelthetné, hogy valahol, valakik el akarják tusolni a vizsgálatot. Közvéleményünk tehát minden bizonnyal óráról órára egyre több részletet ismerhet meg egy megfigyelés alatt tartott ország titkosszolgálatának munkamódszereiről. S be sem várva a hivatalos vizsgálat eredményét, ki-ki maga is eldöntheti, hogy mit fogad el törvényesnek. Olyan kérdésekre vár most választ a közvélemény az illetékesektől: MIÉRT ÉS KI HALLGATTA LE KŐSZEG FERENC TELEFONJAIT, KI ADOTT ENGEDÉLYT LEVELEK FELBONTÁSÁRA? HOGYAN ÉRTESÜLHETETT A BM EGY KÖZPONTI NAPILAP FŐSZERKESZTŐJÉHEZ ÍRT LEVÉLRŐL, NETÁN A TÉVÉ ELNÖKÉHEZ CÍMZETT SZEMÉLYISÉGI-JOGI PANASZRÓL? Miért tartották érdemesnek a rögzítésre azt a kompromittáló adatot, hogy a szabad demokraták "SZŰRÖS MÁTYÁS ELLENÉBEN JELENTÉKTELEN SZEMÉLYT JELÖLNEK A VÁLASZTÁSOKON A LÁTVÁNYOS BUKÁS ELKERÜLÉSE VÉGETT"... Hogy csak néhány példát ragadjunk ki találomra a sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentum-csokorból. Titkosszolgálati tevékenységre persze minden államnak szüksége van. Ám csakis törvényes keretek között, társadalmi ellenőrzés mellett. A mi kérdésünk az: EGY ÁLLAM BIZTONSÁGÁT VESZÉLYEZTETHETI-E A SZEMÉLYISÉGI S A POLITIKAI JOG? Mert alapos a gyanúnk: egy jogállam biztonságát semmiképp Nem jelenthet ugyanis veszélyt az állam biztonságára, ha polgárai- alkotmányos keretek között - élnek jogaikkal. Nem állhat fenn tartósan az országban "kettős jogrendszer", nem deklarálhatunk magas szinten alkotmányos alapelveket úgy, hogy közben fenntartunk azzal ellentétes tartalmú titkos jogszabályokat s választott testületek által nem ellenőrizhető szervezeteket. Mert nem elég az állampolgári jogok megtartására letenni a "nagyesküt". Ez puszta szólam megfelelő szervezeti garanciák nélkül. (folyt.) 1990. január 8., hétfő 15:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »