|
|
 |
|
 |
Felszabadulás, vagy felszabadítás?
|
Néhány éve megkérdeztem a statisztikai hivatalban, hogy a magyar
állampolgárok közül hányan születtek 1945. április 4-e óta.
Valamivel többen, mint hat milliónyian - hangzott a válasz. Azóta
eltelt vagy fél évtized, az idősek közül sokan meghaltak, s nem
lepődnék meg, ha egy precíz szakember bebizonyítaná, hogy a mai
magyar társadalom kétharmad része már a felszabadulás után
született.
Felszabadulás? Megnéztem az értelmező szótárban, a kifejezés
igei alakban fordul elő. "Felszabadul: megszállt terület, fegyveres
harcban, újra szabaddá lesz." Homályos fogalmazás. Lesz? Kinek a
jóvoltából? Egyáltalán, annak a hat és félmillió magyar
állampolgárnak, aki már az új kor szülöttje, miként lehetne
elmagyarázni, hogy tulajdonképpen mi történt 1945-ben?
Újabb kérdések is felötlenek, persze. Vajon csak
felszabadulásról beszélhetünk, ahogy mostanában mondjuk? Vagy
felszabadításról, ahogy sokáig kellett mondanunk? Mi a különbség a
két szó között - hangulatilag, történelemszemléletileg? Továbbá: hol
lépték át a szovjet csapatok Magyarország határát? Battonyánál,
ahogy sokáig írtuk? Netán Csanádpalotánál, ahogy a helytörténészek
vélik? Esetleg máshol? Olyan településnél, amelyről még mostanában
sem illik beszélni? És az újabb kérdések. Például az, hogy a német
csapatok mikor hagyták el Magyarországot? 1945. április 4-én, ahogy
hisszük? Vagy néhány nappal később, ahogy a helytörténészek
mostanában állítják?
Maradjunk mindjárt a kezdeteknél, a róluk való elmélkedés felér
egy ideológiatörténeti oknyomozással. Mulatságos volna megjegyezni,
ha éveken át nem vettük volna túl komolyan, hogy a battonyai
"belépés" szorgalmazója egy sokáig aktív külügyminiszter volt.
Egyébként kiváló lokálpatrióta, aki helytörténeti kutatókat nem
kímélve bizonygatta, hogy a szovjet csapatok szülőfalujánál érték el
a magyar határt. Vele szemben, előbb félénken, aztán - a miniszter
nagykövetté kinevezése után már hangosabban, nyugdíjba helyezése
után pedig - még erőteljesebben fejtették ki a fellázadt
helytörténészek, hogy szó sem lehet Battonyáról. Az egyik közeli
falut érte az a megtiszteltetés, hogy először szabadították fel a
szovjet katonák. Nos, álkérdésről vitatkozunk. (folyt.)
1989. március 31., péntek 15:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|