|
|
 |
|
 |
Magyarország ET-tagsága - főleg presztízskérdés
|
------------------------------------------------
London, 1990. november 6. (BBC, Esti műsor) - Miközben
Magyarország kiválik egy kelet-európai szervezetből, a KGST-ből,
tagja lesz egy nyugat-európai szervezetnek, az Európa Tanácsnak. Ma
írta alá Jeszenszky Géza külügyminiszter a tagsági okmányokat, és
egyben aláírta az emberi jogok európai konvencióját is, amely
kötelező a tagállamokra nézve.
Pártos Gábor munkatársunktól kérdeztem meg, mit nyert ezzel a
tagsággal Magyarország?
- Ez szerintem főleg talán presztízskérdés. Az összes
kelet-európai ország számára fontos, hogy úgy tekintsék őket a
világban, mint valóban a demokrata államok közé tartozó országokat,
tehát azáltal, hogy most Magyarország elsőként léphetett be az
Európa Tanácsba, tulajdonképpen a magyarok elmondhatják azt, hogy
nekik előbb sikerült egy ilyen státust, nemzeti státust elérni.
Ugyanakkor azért vannak egyéb - mondjuk - konkrétabb, nem a csak
presztízskérdés tekintetében fontosabb haszna is annak, hogy
Magyarország mostmár tagja az Európa Tanácsnak. Utalnék arra, hogy
az Európa Tanács rendkívül sok egyezményt kötött különböző, főleg
emberi jogi, ilyen széles skálájú területeken: kulturális
együttműködés, turizmus, sport és egyéb területeken. Rendkívül
fontos, hogy egyrészt elősegítik az országok közötti kapcsolatok
kiszélesítését, és ugyanakkor különböző nemzetközi, gyakorlatilag
nemzetközi szabványokat, standardokat alakítanak ki ezen a
területen. (folyt.)
1990. november 6., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyarország ET-tagsága - főleg presztízskérdés - 1. folyt.
|
És megemlíteném még azt is - ami szerintem szintén fontos ebben
a tekintetben -, hogy az Európa Tanács fontos nemzetközi fórum a
nemzeti kisebbségek védelmében. Tehát Magyarország számára nem is
annyira most, mint inkább akkor, ha már a többi kelet-európai ország
is tagja lesz ennek a fórumnak - elsőként úgy látom ez Csehszlovákia
lesz és eléggé az utolsók között van Románia, amelynek jelenleg még
megfigyelői státusa sincs, Albániával együtt; de ha már Románia is
tagja lesz, Jugoszlávia biztos előbb és legelőször Csehszlovákia -,
akkor egy olyan fórum a magyar kormány, a magyar külügyminiszter
számára, amelyen előtérbe hozhatja, illetve megemlítheti a magyar
kormány, a magyar népnek a magyar kisebbség iránt érzett félelmét a
környező országokban.
- Magyarország lett a 24-ik tagállam. Milyen országok tagjai
eddig az Európa Tanácsnak?
- Nyugat-európai és mediterrán államok, a Földközi-tenger
területéről található államok. Megemlíteném, hogy Finnország érdekes
módon csak tavaly lett az Európa Tanácsnak teljes jogú tagja, és ez
azért, mert a finnek hosszú éveken át már külpolitikájukból
kiindulva is úgy gondolták -, hogy az Európa Tanács, amelyet
Moszkva, illetve Kelet-Európa kommunista kormányai rendkívül
kegyetlen módon kritizáltak a múltban -, hogy nem akartak ennek
teljes jogú tagja lenni.
Ugyanakkor furcsa módon már régen tagja Törökország, amelyről el
lehet mondani, hogy az emberi jogok területén nem éppen tartotta be
ennek a "klubnak" a szabályait; nemcsak hogy nem tartotta be a
szabályait, de például Ciprus esetében, Észak-Ciprust mostmár lassan
16 éve megszállás alatt tartja. (folyt.)
1990. november 6., kedd
|
Vissza »
|
|
- Magyarország ET-tagsága - főleg presztízskérdés - 2. folyt.
|
- Igen, és azt hiszem, hogy egyre fontosabbá fog válni már
azáltal, hogy egy ilyen valóban összeurópai szervezetté fog
átalakulni a következő években.
Arról is szó van, hogy az európai biztonsági és együttműködési
konferencia, az egész helsinki folyamatnak, az emberi jogokkal és az
egyéb együttműködési folyamatokkal foglalkozó funkcióit
tulajdonképpen az Európa Tanácsnak kellene átvennie, és ezáltal
valóban egy rendkívül fontos összeurópai szervezetté nőheti ki
magát. +++
1990. november 6., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|