|
|
|
|
Félreérthető-e a legfőbb ügyész?
|
-------------------------------
München, 1990. november 6. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap sajtótájékoztatót tartott Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, amelyen szóba került a taxis blokád is. Félreértések miatt a legfőbb ügyész jónak látta ma is megszólalni - hogy miért, azt Farkas Péter mondja el:
- A legfőbb ügyész tegnapi sajtótájékoztatóját ma helyreigazítás követte. Györgyi Kálmán, legfőbb ügyész szerint a budapesti rádió tudósítója sajtótájékoztató közepén kisietett a teremből és ezért tévesen adta tovább a hírt. Most tekintsük el annak a vizsgálatától, hogy ki, mikor és hová sietett. A lényeg az, hogy az ügyészség nem indít eljárást az utakat lezáró taxisok ellen.
Azt viszont már az MTI jelentésében olvasom, hogy a legfőbb ügyész megnyugtatónak tartaná, ha a kormány közkegyelmi törvényjavaslatot terjesztene az Országgyűlés elé, mivel meg nem határozható számú személy bűncselekményeket és szabálysértéseket követett el.
Nos nem hiszem, hogy a kormánynak vagy az Országgyűlésnek törvényalkotási munkájában a legfőbb ügyész megnyugtatása lenne a feladata. Györgyi Kálmán szavait az teszi érthetővé, hogy neki, mint a bűnüldöző hatóság irányítójának fel kell lépnie a törvényes rend megsértőivel szemben. Érthető megfontolásokból azonban ebben az esetben mégsem kíván fellépni, de ehhez kegyelmi törvény formájában parlamenti jóváhagyást szeretne kapni. Valójában azonban nincs szüksége ilyen jávóhagyásra, mert saját hatáskörében is eldöntheti a kérdést. (folyt.)
1990. november 6., kedd
|
Vissza »
|
|
- Félreérthető-e a legfőbb ügyész? - 1. folyt.
|
A közkegyelemre vonatkozó javaslat értelme azért is kérdéses, mert ha nem indul eljárás, márpedig magától az illetékestől, Györgyi Kálmántól tudjuk, hogy nem indul, akkor a kegyelemnek nincs gyakorlati jelentősége, ugyanis a kegyelmi törvényben azt kellene kimondani, hogy a parlament megszünteti azt a büntető eljárást, ami meg sem indult.
Az ügyészségi sajtótájékoztatón szó esett az állampolgári engedetlenségről is. Györgyi Kálmán közlése szerint sem a parlament, sem pedig a kormány részéről nem kérték az Alkotmánybíróságot a fogalom tisztázására.
Azt már én teszem hozzá, hogy bár ilyen büntetőjogi kategória nincs, de az engedetlenség határa mégis pontosan rögzítve van. Ezt a határt a jogrendszer egésze jelenti abban az értelemben, hogy ha valaki megsérti a törvényes rendet, akkor ezért felelősséggel tartozik. Az engedetlenség egyben elégedetlenség is, politikai elégedetlenség, ennek kifejezésére a demokráciákban kiépítettek egy jól bevált intézményt - a parlamenti választásokra gondolok. +++
1990. november 6., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|