|
|
 |
|
 |
Pakisztán új miniszterelnöke (1. rész)
|
Erdész Jenő, az MTI tudósítója jelenti:
Újdelhi, 1990. november 6. kedd (MTI-tud.) - A pakisztáni
parlament alsóháza kedden óriási többséggel jóváhagyta az október
24-i általános választásokon győzelmet aratott Iszlám Demokratikus
Szövetség (IDA) elnöke, Navaz Sarif miniszterelnöki kinevezését.
Sarifot a 217 tagú nemzetgyűlés 153 képviselője támogatta, míg a
Benazir Bhutto vezette Népi Demokratikus Szövetség jelöltje,
Mohammad Afzal Han 39 szavazatot kapott.
A 41 éves, kasmíri származású Navaz Sarif a 20 leggazdagabb
ember közé tartozik Pakisztánban. Tanulmányait a lahori
államigazgatási főiskolán folytatta, majd átvette családi
vállalkozásként működő pandzsábi cukorgyárainak, acél- és
textilműveinek irányítását, melyeket virágzó ipari konglomerátummá
fejlesztett.
Politikai pályafutását a nyolcvanas évek elején a pandzsábi
kormány pénzügyminisztereként, a tartomány akkori katonai
kormányzója, Gilani tábornok pártfogoltjaként kezdte. Hamarosan
felfigyelt rá Ziaul Hakk akkori elnök is, aki - elmondása szerint -
úgy tekintett rá, mint saját fiára. A hadsereg legfelső szintű
vezetőihez fűződő kapcsolatai azóta is töretlenek maradtak, és
meghatározó szerepet játszottak politikai karrierjének
felívelésében. Gilani 1985-ben nevezte ki Pandzsáb főminiszterévé,
és amikor Ziaul Hakk 1988-ban feloszlatta a nemzetgyűlést, valamint
a tartományi gyűléseket, a négy főminiszter közül ő volt az
egyetlen, akit újra kineveztek e tisztségre.
A Pakisztáni Néppártot (PPP) és Benazir Bhuttót hatalomra
juttató 1988. novemberi választások előestéjén Sarif vezetésével
alakult meg a kilenc jobboldali, konzervatív, vallásos pártot
tömörítő Iszlám Demokratikus Szövetség (IDA). A koalíció az iszlám
hagyományok és értékek megőrzése nevében, azok egyedüli autentikus
képviselőjeként lépett fel, politikailag azonban születése
pillanatától fogva a PPP-vel, majd a Bhutto-kormánnyal szemben álló
erők szövetségeként működött. Az IDA legnagyobb tagpártja, a
Pakisztáni Muzulmán Liga vezetője ugyan Zia egykori miniszterelnöke,
Mohammad Han Dzsunedzso volt, de Navaz Sarif a pártszövetség
elnökeként őt is és többi szóba jöhető riválisát is csakhamar
háttérbe szorította, nem engedve nekik érdemi beleszólást az ügyek
irányításába. (folyt.)
1990. november 6., kedd 14:16
|
Vissza »
|
|
Pakisztán új miniszterelnöke (2. rész)
|
Az augusztusban menesztett Bhutto-kormány húsz hónapos hivatali
ideje alatt Sarif lankadatlanul munkálkodott azon, hogy a vezetése
alatt álló Pandzsábot a politikai háttérországként Szindh
tartományra támaszkodó PPP elleni küzdelem fellegvárává tegye.
Harminckét év óta ő az első politikus, aki Pandzsábból került a
miniszterelnöki székbe (a néhai Zulfikar Ali Bhutto, Mohammad Han
Dzsunedzso, Benazir Bhutto, sőt az ő helyébe lépett ügyvivő
miniszterelnök, Ghulam Musztafa Dzsatoi is szindhi származású), ami
önmagában is jelzi azt a tendenciát, hogy a pakisztáni belpolitika
súlypontja Szindhből az iparilag legfejlettebb tartományba,
Pandzsábba tevődik át, ahol az ország lakosságának 60 százaléka él.
Azok szerint, akik személyesen ismerik, Navaz Sarif nem
,,intellektuális típusú,, politikus. Az önmaga erejéből
felemelkedett ember megtestesítője, aki elsősorban kitűnő
szervezőkészségének, nem kevésbé kitűnő kapcsolatainak, valamint a
politikai rendszer működéséről szerzett beható ismereteinek
köszönheti karrierjét. Az ipari, kereskedelmi tőke feltörekvő,
vállalkozó szellemű képviselői közé tartozik, akik az utóbbi időkben
kezdtek teret nyerni a pakisztáni kormányzati apparátus (de nem a
hadsereg) legfelső szintjeit hagyományosan uraló szindi földbirtokos
arisztokráciával szemben. Benazirral ellentétben egyáltalán nem
karizmatikus egyéniség, a választási kampány tanusága szerint mégis
képes tömegeket mozgósítani. Közhivatalokban töltött évei alatt jól
összecsiszolódott az ,,establishmenttel,, ,s ez minden valószínűség
szerint stabilizáló hatással lesz a pakisztáni belpolitikára.
Az IDA választási győzelmét követően elhangzott nyilatkozataiból
ítélve az új miniszterelnök a társadalmi és a politikai élet
,,iszlamizálása,, ,az ,,iszlám jóléti állam,, megteremtése mellett a
külvilágtól - elsősorban az Egyesült Államoktól - való függőség
lazítását tekinti kormánya elsődleges céljának. Navaz Sarif ugyan
több alkalommal is élesen bírálta Washingtont a Pakisztánnak
folyósított gazdasági és katonai segélyek felfüggesztése miatt,
másfelől viszont úgy véli, hogy az előző kormány túlságosan nagy
mértékben támaszkodott e segélyekre és külföldi hitelfelvételekre.
Pakisztánnak mindenekelőtt saját erőforrásai kiaknázására kell
alapoznia fejlődését - hangoztatja. +++
1990. november 6., kedd 14:26
|
Vissza »
|
|
Pakisztán új miniszterelnöke (2. rész)
|
Újdelhi, 1990. november 6. kedd (MTI-tud) - Gulam Isak Han
pakisztáni köztársasági elnök előtt kedden letette a hivatali esküt
Navaz Sarif, az ország 11. miniszterelnöke. Pontosan három hónappal
azt követően lépett hivatalba, hogy Isak Han menesztette Benazir
Bhutto kormányát, feloszlatta a nemzetgyűlést és kiírta az általános
törvényhozási választásokat.
A Sarif vezette Iszlám Demokratikus Szövetség (IDA) 105
mandátumot szerzett a 217 tagú nemzetgyűlésben, de emellett
számíthat a Mohadzsir Nemzeti Mozgalom (MQM) 15 és a szekuláris,
mérsékelten baloldali Avami Nemzeti Párt hat képviselőjének,
valamint számos kisebb pártnak és a függetlenként megválasztott
képviselők túlnyomó többségének a támogatására is. Összességében
kétharmados többségre támaszkodhat, ami nemcsak a kormányzati
munkában biztosít számára szabad kezet, de - ha szükségesnek látja -
az alkotmány módosításában is. +++
1990. november 6., kedd 17:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|