Rendszerváltás és az MTI

	Európa Tanács - Björck-nyilatkozat (1.rész)
Róma, 1990. október 31. (MTI-tud.) - Magyarország felvételével az Európa Tanács elindul azon az uton, hogy a kilencvenes évek közepére egyetemes európai szervezetté váljon. Ezen kívül kész otthont adni az összeurópai parlamenti testületnek, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési konferencia párizsi csúcsértekezlete nyomán intézményesülhet a földrészen. - Mindezt Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének svéd elnöke jelentette ki, aki szerdán megbeszéléseket folytatott az olasz fővárosban, és nyilatkozott az MTI és a Népszabadság tudósítójának. Magyarországot a jövő héten, kedden veszik fel végleg az Európa Tanács teljes jogú 24-ik tagjának a szervezet külügyminiszteri bizottságának római ülésén, az eddig kizárólag nyugat-európai országokat tömörítő szervezet első kelet-európai tagjaként. Björck szerdán megbeszélést folytatott Giulio Andreotti olasz miniszterelnökkel, az olasz külügyminisztérium több vezetőjével, valamint a képviselőházban. Elmondása szerint Andreotti és az olasz kormány támogatja azt, hogy Magyarország után az Európa Tanács fogadja tagjai közé jövőre Csehszlovákiát és Lengyelországot is, valamint azt az elgondolást is, hogy a párizsi csúccsal elinduló ,,Helsinki-2,, folyamat teremtsen új összeurópai intézményeket a 34 ország együttműködésére, és ezek között egy parlamenti testületet, amely a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt szerveződhetne meg. Björck a magyar újságírók kérdéseire elmondta: a Miniszteri Bizottság, a szervezet legfőbb szerve keddi ülését megelőzi hétfőn egy emlékülés az emberi jogok egyezménye aláírásának 40. évfordulója alkalmából. Ez a konvenció az Európa Tanács egyik alapokmánya, amelyhez kötelező a csatlakozás minden tagország számára. (folyt.) 1990. október 31., szerda 19:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Európa Tanács - Björck-nyilatkozat (2.rész)
,,Nem véletlen egyébként - folytatta Björck -, hogy éppen Magyarország az első kelet-európai ország, amely előtt megnyílnak az Európa Tanács kapui. A felvételi kérelmet még tavaly novemberben jelezte először Horn Gyula, akkori külügyminiszter, aki azt mondta nekem, a demokratizálódási folyamat folytatódni fog. Ma, egy évvel később azt hiszem, elmondható, hogy az események gyorsabban haladtak, mint akkor gondoltuk. Az Európa Tanács szoros figyelemmel követte azóta a magyarországi fejleményeket. Több küldöttségeket menesztettünk, többek között a márciusi választásokra is. A küldöttségek jelentéseit értékelte a parlamenti gyűlés különbizottsága és maga a testület. Egyöntetű a vélemény, hogy Magyarország ma minden tekintetben megfelel az Európa Tanács tagságára előírt feltételeknek: pluralista demokratikus intézményrendszer, jogállamiság, az emberi jogok teljes tiszteletben tartása és garantálása. Ezektől a kritériumoktól nem kívánunk eltekinteni a többi kelet-európai ország esetében sem,, - szögezte le Björck. Az Európa Tanács parlamenti gyűlésének elnöke a továbbiakban kifejtette, hogy véleménye szerint az évtized közepére tagja lehet a szervezetnek valamennyi közép- és kelet-európai ország, beleértve a Szovjetuniót is. Ma a 23 rendes tag mellett megfigyelői jogállással rendelkezik Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia, Bulgária és a Szovjetunió. Magyarország után legelőször Csehszlovákia és Lengyelország nyerheti el a teljes jogú tagságot, esetleg jövő év tavaszára, de Varsónak előzőleg meg kell rendeznie a demokratikus parlamenti választásokat. Felmerült, hogy ez a két ország szavazati jog nélkül részt vehessen addig is a miniszteri bizottság ülésein. Jugoszlávia belépése annak függvénye lehet, hogyan alakul a belső helyzet ebben a soknemzetiségű szövetségi államban - mondta Björck, aki bizakodását fejezte ki, hogy 1995-re Bulgária, a Szovjetunió, sőt talán Albánia is alkalmassá válik a tagságra. Romániáról kijelentette: ,,a jövő év elején térünk vissza arra, hogy esetleg valamiféle különleges meghívott-jogállást biztosítsunk ennek az országnak, annak tükrében, hogyan alakul ott az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek helyzete.,, (folyt.) 1990. október 31., szerda 19:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Európa Tanács - Björck-nyilatkozat (3.rész)
Björck tágabb összefüggésekről is szót ejtett. ,,Tudatosítani kell, hogy Európa 1989. november óta nemcsak a berlini falig tart. A korábbi kétpólusú Európa nincs többé, és gyökeresen át kell gondolnunk az intézményrendszereket a demokratikus értékek közössé válásával. Ennek az Európa Tanács lehet a legmegfelelőbb fóruma. Európa ugyanis ma már nem kizárólag a tizenkettek közössége, ahol az integráció magasabb szintre jutott és újabb előrelépésre készül a következő években. Európa többi országa sem maradhat kívül, és nekem, illetve az Európa Tanács szerveinek a feladatunk a törődés velük, hogy ne rekesztődjenek ki a fő folyamatokból.,, Björck éppen ezért gondolja, hogy Strasbourg, amely a közösségi Európai Parlament, ám egyben az Európa Tanács székhelye is lehet a legalkalmasabb arra, hogy a Helsinki-2 folyamat keretében megvalósítani tervezett 34-es parlamenti testületnek otthont adjon. ,,Itt a kilencvenes évek közepére esetleg 32 tagúvá bővülő Európa Tanács parlamenti gyűlése és az Egyesült Államok és Kanada parlamentjei közötti intézményes együttműködésről van szó. Washington egy vándorló, más-más fővárosban ülésező parlamenti testületre gondol. Mi azonban inkább az Európa Tanács már kialakult keretei közé helyeznénk ezt az új intézményt,, - hangoztatta. +++ 1990. október 31., szerda 19:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »