|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülése - szerda (1. rész)
|
1990. augusztus 29., szerda - Az illetékes parlamenti
bizottságok a nagy számú módosító javaslatok megvitatásával nem
végeztek szerdára, ezért az eredetileg tervezettnél kevesebb
törvényjavaslatot tűzhetett napirendjére Dornbach Alajos
elnökletével az Országgyűlés rendkívüli ülése szerdai munkanapján.
A képviselők elsőként a kormányzati munkamegosztásról szóló törvényjavaslat hétfőn félbeszakított általános vitáját zárták le. Az illetékes bizottságok előadói több módosító javaslatot ismertettek, a legtöbbet elvetették. Ráday Mihály (SZDSZ) például azt javasolta, hogy a vízháztartás, a vízminőség és a felszín alatti vizek védelmével összefüggő feladatok ellátását a környezetvédelmi miniszter irányítsa. Indítványát a Gazdasági Bizottság - szigorúan gazdálkodási szempontból - elvetette, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi, valamint a Környezetvédő Bizottság viszont támogatta elképzelését. Mivel az általános vitában több képviselő nem kért szót, a plénum részletes - később sorra kerülő - vitára bocsátotta a tervezetet.
A képviselők ezután a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatról tárgyaltak. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár kijelentette: a választási kampány elindulásával sürgető feladattá vált, hogy az Országgyűlés részletesen is szabályozza a városok és községek vezetőinek státusát. A jelöltet állítók és a jelöltségre vállalkozók egyaránt tisztában lehetnek azzal, hogy az önkormányzati törvény a leendő polgármesterekkel szemben magas követelményeket támaszt. A törvényjavaslat alapvető céljának nevezte, hogy mind a jelöltek, mind pedig a rövidesen hivatalba lépő polgármesterek számára világosan szabályozza azokat a jogi feltételeket, amelyek között az első számú településpolitikusoknak feladataikat teljesíteniük kell. A javaslat - értékelve a polgármesteri pozició súlyát, a lakossági kapcsolatok jelentőségét, a hivatal feletti testületi kontroll fontosságát - az állami felső szintű vezetés jövedelméhez igazodó, azt megközelítő javadalmazásra ad lehetőséget. A tervezet elsődleges alapelve, hogy a polgármester kizárólagos munkáltatója az önkormányzati testület, hiszen alapvető jelentősége van annak, hogy a polgármester és helyettese ne csupán jogi, hanem egzisztenicális függőségben is legyen az önkormányzat képviselő testületétől. (folyt.köv.)
1990. augusztus 29., szerda 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülése - szerda ( 2. rész)
|
Az államtitkár bejelentette, hogy a közigazgatásban dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezet is előkészületben van, így a többi önkormányzati tisztségviselőnek is hamarosan tisztázódik munkajogi helyzete.
Torgyán József, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság előadója a vita megkezdése előtt közölte, hogy valamennyi módosító javaslattal nem sikerült megismerkednie a bizottságnak, ezért most csak az általános vita tartható meg. Az önkormányzati bizottság előadója, Böröcz István a módosító javaslatok bizottsági fogadtatását ismertette. A testület egyebek között elfogadta azt az indítványt, hogy amennyiben a polgármester munkaviszonya a helyi önkormányzati képviselő testület megbizatásának lejártát követően az új polgármester megválasztásával szünik meg, akkor ne három, hanem hat havi alapbérének megfelelő összeg illesse meg. Az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban a bizottság azon az állásponton van, hogy a polgármester pártban ne viselhessen tisztséget, és ne lehessen országgyűlési képviselő. A törvénytervezet szerint az új jogszabály szeptember 30-án lép hatályba, ezzel egyidejüleg hatályát veszti az egyes tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával foglalkozó rendelet. A bizottság szükségesnek tartja annak kimondását, hogy a tanácselnökök munkaviszonya a polgármesterek megválasztásáig tartson.
Az önkormányzati bizottság kisebbségi álláspontját Kóródi Mária (SZDSZ) ismertette. Az ellenzéki képviselő szerint a törvényjavaslat a tárgyalásra teljességgel alkalmatlan, mert nem kellően kidolgozott feltételrendszer alapján készült. A tervezet nem veszi figyelembe azt a politikai helyzetet, amelyben a választásokra sor kerül. Most ugyanis nem olyan polgármestereket választ a nép, akik élethivatásuknak tekintik e tisztséget. Polgári egzisztenciájukat adják fel néhány évre azért, hogy hiteles emberek kerüljenek az önkormányzatok élére. Semmi biztosíték nincs arra, hogy mandátumuk lejárta után visszatérhessenek korábbi munkájukhoz. A képviselő kérte az elnöklő Dornbach Alajost: szerdán semmiképp se zárja le az általános vitát, hogy a következő ülésnapon újabb módosító indítványokat lehessen beterjeszteni. (folyt.köv.)
1990. augusztus 29., szerda 16:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülése - szerda (3. rész)
|
A továbbiakban éppen ez ügyben, a törvényjavaslat tárgyalásának ütemezésével kapcsolatban robbant ki az egyik leghevesebb vita. Több ellenzéki politikus, köztük Tölgyessy Péter, a szabaddemokraták frakcióvezetője sérelmezte, hogy a javaslatot csak hétfőn este vehették kézhez a honatyák. Így az ellenzéknek jóformán még arra sem jutott ideje, hogy alaposan áttanulmányozza a jogszabálytervezet egyes passzusait, nemhogy kidolgozza módosító indítványait a számára elfogadhatatlannak tűnő előírásokkal, megkötésekkel kapcsolatban. Tölgyessy az önkormányzati választásokig rendelkezésre álló idő szűkössége miatt elismerte ugyan a polgármesterek helyzetének rendezését szolgáló törvény megalkotásának sürgősségét, ám úgy vélekedett, hogy a közelgő határidőnek mindenekelőtt a törvényelőkészítőket kellett volna gyorsabb munkatempóra ösztökélnie. Az ellenzék nem tehető felelőssé azért, hogy szeretné mélységében átgondolni a törvényjavaslatot, s módosító indítványok formájában is kifejteni véleményét a tervezetről.
A személyeskedésektől sem mentes vitát bonyolította az a körülmény, hogy a délutáni órákban ismertté vált: a tervezet ügyében elhangzó módosító indítványokat véleményező 25-tagú önkormányzati bizottság a napokban (közelebbről meg nem nevezett célú) franciaországi munkalátogatásra készül a Belügyminisztérium szervezésében. Márpedig nélküle nem születhet döntés az esetleges újabb módosításokról. Ez a vita során jelentőségénél kissé nagyobb súlyt kapott körülmény arra késztette a kisgazdapárti frakcióvezetőt, Torgyán Józsefet, hogy a törvényjavaslat általános vitájának lezárását, vagyis újabb módosító indítványok benyújtásának megakadályozását kérje. ,,Ügyrendi,, javaslatától végül annak a ki nem mondott, ámbár egyértelművé vált ígéretnek a nyomán állt el a képviselő, hogy az önkormányzati bizottság a köz érdekét előbbre rangsorolva - ha kell - lemond a francia útról.
Az áldozatvállalás e megnyugtató fejleménye nyomán az elnöklő Szűrös Mátyás bezárta az ülést. A honatyák hétfőn délelőtt 10 órakor folytatják a törvényhozás munkáját. Várhatóan további heves csatákra kell felkészülniük a honatyáknak, hiszen az eddig elhagzottak tanúsága szerint például az ellenzék össztüzet zúdít a véleménye szerint túl szigorú összeférhetetlenségi szabályokra. Továbbá szeretnék elérni azt is, hogy e szabályrészeket az alkotmányerejű törvényeknek kijáró kétharmados többséggel fogadják el. (folyt.köv.)
1990. augusztus 29., szerda 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülése - szerda (4. rész)
|
Az ellenzék támadja, a kormánykoalíció pedig védelmezi azt a módosító indítványt, hogy a polgármesterek ne tölthessenek be törvényhozási funkciót, azaz ne lehessenek parlamenti képviselők. A többi között ez ügyben is élénk polémia várható.
x x x
A keddi ülésnapon az Interparlamentáris Unióhoz (IPU) tartozó képviselők - szervezetük keretén belül - három baráti csoportot alakítottak meg.
A magyar-olasz baráti csoport elnöke Vásárhelyi Miklós (SZDSZ), a magyar-románé Bogdán Emil (MDF) lett, míg a magyar-finn baráti csoport elnöki teendőit Andrásfalvy Bertalan (MDF) látja el. (MTI)
1990. augusztus 29., szerda 19:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|