|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Értelmi Fogyatékosok Fórumának tiltakozása
"... dr. Surján László Népjóléti
miniszter úr a résztvevők örömére megtett, hogy írásban üdvözölje a
működési területéhez tartozó kérdésekkel foglalkozó értekezletet,
amely mintegy 300 ezer ember problémáit érintette.
"
SZER, Magyar híradó:
Orbán István a Gazdasági Kamara alelnöke
"Az augusztusi megalakulást követően rendkívül fontos feladat
volt, hogy ügyrendünk legyen, amely tisztázza a megállapodási
hatásköröket, a munkarendet, a működési szabályokat, a dolgozó
munkabizottságok jellegét és a többi. Ezzel egyidejűleg azonban volt
olyan téma, amelyet mi fontosnak ítéltünk és amelyben volt
megállapodás az érintett felek között. Ez a minimálbér kérdése volt,
szinte az elsők között. És bár látványosan nem jelent meg az
Érdekegyeztető Tanács a nagyközönség előtt, az elmúlt hónapokban
folyt a munka megalapozása."
|
|
|
|
|
|
|
Korea - visszhang (1. rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Szöul, 1989. február 2. csütörtök (MTI-tud) - A hidegháború utolsó megmaradt falán tört át Korea és Magyarország a diplomáciai kapcsolatok felvételével - idézte Ro Te Vu államfő kijelentését a The Korea Herald csütörtökön címoldalon megjelent cikke, amely beszámolt a köztársasági elnök és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár megbeszéléséről. A cikk - összhangban a többi tudósítással - korszakos jelentőségűnek, példa értékű történelmi lépésnek minősítette a tényt: február 1-jén a Koreai Köztársaság nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatra lépett Magyarországgal.
A The Korea Times elemzése szerint a lépés fordulópontot jelent Korea és a szocialista országok kapcsolatában. Ennek köszönhetően jobbak a kilátások arra, hogy fejlődjön a viszony azokkal az országokkal, amelyek már megnyitották, vagy a közeljövőben tervezik kereskedelmi irodájuk nyitását. Diplomáciai elemzőkre hivatkozva a koreai sajtó egységesen állapította meg, hogy elsősorban Jugoszlávia, a Szovjetunió, Lengyelország és Bulgária az, amellyel a legjobbak a kilátások a hivatalos kapcsolatok felvételére. Magyarország úttörő lépését a The Korea Times annak a nyitási politikának szimbólikus jelentőségű megnyilvánulási formájaként értékeli, amelyet Grósz Károly múlt év májusa óta valósított meg. Ezzel összefüggésben idézi Ro Te Vu Grósz Károlynak küldött üzenetét a Csoszon Ilbo, a több, mint egymillió példányban megjelenő legnagyobb koreai lap, csakúgy, mint a The Korea Herald: ,,hadd fejezzem ki legmélyebb hálámat a főtitkár úrnak azért a merész döntéséért, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételével támogatja északi politikámat,,. A dél-koreai külpolitika általános nyitását megfogalmazó úgynevezett északi politikával kapcsolatban a Hankuk Ilbo és a Szöul Szinmun, valamint az angol nyelvű lapok idézik Horn Gyula elutazás előtti sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentését: ,,meggyőződésünk, hogy kapcsolataink Dél-Koreával hozzá fognak járulni a feszültség csökkentéséhez és a békéhez a Koreai-félkszigeten és hatással lesznek a békés újraegyesítési törekvésekre.,, A The Korea Times szerkesztőségi cikke nem is tagadja: Szöulban arra számítanak, hogy Horn Gyula dél-koreai látogatása során szerzett tapasztalatairól és benyomásairól tájékoztatja a kelet-európai országok politikusait, ami hozzájárulhat a koreai politika jobb megértéséhez. (folyt.köv.)
1989. február 2., csütörtök 07:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|