Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 04.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az 56-os Kegyeleti Bizottság felhívása

" Az emlékmű felállítására alapítványt hoztunk létre, melynek neve: ,,21-es parcella-Emlékmű Alapítványa,,. Felhívjuk honfitársainkat, a világ magyarságát, minden szabadságszerető embert bárhol a földön, hogy támogassák az emlékmű létrehozását. "
SZER, Lármafa:

A szlovákiai magyarság

"Annak ellenére, hogy cseh részről 1918-tól folyamatos és jelentős támogatásban részesült Szlovákia ipara, a gazdaság még mindig a cseh mögött marad. Ezt a hátrányt a szlovák fél úgy kívánja kiküszöbölni, hogy a lehető legrövidebb időn belül önálló tényezőként szeretne fellépni. "

A szlovákiai magyarság


----------------------


München, 1990. november 4. (SZER, Lármafa) - Napjainkban szinte
egész Közép-Kelet-Európában elszabadultak a nacionalista indulatok.
Nyilván Csehszlovákiát sem kerülte el ez a jelenség, ahol a két
államalkotó nemzeten kívül nemzeti kisebbségek is élnek. Erről
faggatom pozsonyi tudósítónkat, Horváth Gabriellát:

    - A nacionalizmus felerősödését kétségtelenül tapasztalni lehet
Csehszlovákiában is. Amint szétesett a központi hatalomgyakorlásra
és félelmre alapozott irányítási rendszer, azonnal felszínre
kerültek az addig mesterségesen elfojtott nemzeti és nemzetiségi
törekvések.

    Ami Csehszlovákiában sajátos az az, hogy a cseheknek és a
szlovákoknak egyformán lehetőségük volt - még ha korlátoltan is -
nemzeti céljaik valóra váltására, hagyományaik megőrzésére. Ezért
nem vádolhatják egymást nemzeti identitásuk korlátozásával.

    A két nemzet közti feszültség kiéleződését inkább az
érdekellentétek váltották ki. Kétségtelen ugyanis, hogy a 72 éves
csehszlovák együttélésre az asszimetria jellemző. Ennek okai közül
csak a legkézenfekvőbbet, a gazdaságit említeném. Annak ellenére,
hogy cseh részről 1918-tól folyamatos és jelentős támogatásban
részesült Szlovákia ipara, a gazdaság még mindig a cseh mögött
marad. Ezt a hátrányt a szlovák fél úgy kívánja kiküszöbölni, hogy a
lehető legrövidebb időn belül önálló tényezőként szeretne fellépni.

    - Elképzelhető-e, hogy Szlovákia elszakadjon Csehországtól?
(folyt.)



1990. november 4., vasárnap


Vissza »


- A szlovákiai magyarság - 1. folyt.


- Kétségtelen, hogy vannak ilyen irányú törekvések Szlovákiában,
és nem is szabad ezeket lebecsülni. Azonban a jelenlegi belpolitikai
történések arra utalnak, hogy a cseh és a szlovák kormány egyaránt
érdekének tartja a föderáció fenntartását, de ennek konkrét
megvalósítását illetően eltérnek a nézeteik.

    Tény, hogy a szlovák kormánypártok helyzete felettébb bonyolult,
és a szélsőségesen nacionalista pártok javára egyre inkább
veszítenek a népszerűségükből. Valószínűnek tűnik, hogy a növekvő
elégedetlenség elfojtására a középpártok kénytelenek lesznek
bizonyos engedményeket tenni az erősödni látszó szélsőjobbnak, s
félő hogy ezekre engedményekre éppen a nemzetiségpolitikát illetően
kerül majd sor.

    - El lehet-e mondani, hogy a magyar képviselők tevékenysége
hatékony a törvényhozásban?

    - A jobb megértés kedvéért el kell mondani, hogy a választások
idején szinte valamennyi országos párt és mozgalom indított magyar
jelölteket. Egy részük be is került a parlamentbe. Tehát a
törvényhozást nem a nemzeti, nemzetiségi, hanem a politikai
tagoltság jellemzi. A magyar képviselők viszonylag hamar megtanulták
a parlamenti együttműködés szabályait. Az FMK képviselői például nem
váltak ki a Nyilvánosság az Erőszak Ellen klubból, azonban az
említett klubon belül önálló csoportot alkotnak. A többi magyar
mozgalom sem folytat azonban obstrukciós politikát.

    A magyar kereszténydemokraták konstruktív magatartását jelzi,
hogy legtöbb esetben együtt szavaznak a szolovákiai
kereszténydemokratákkal, de az Együttélés Mozgalom tevékenységében
is tapasztalni lehet az együttműködés szándékát. (folyt.)



1990. november 4., vasárnap


Vissza »


- A szlovákiai magyarság - 2. folyt.


A szlovákiai magyar mozgalmakkal szemben azonban különbözőek az
elvárások. A Független Magyar Kezdeményezéstől kormánypártként a
magyarok azt várják, hogy gyors, minőségi változást eszközöljön ki
az életükben.

    - A határokon kívül is nagy port vert fel a tervezett szlovákiai
nyelvtörvény. Miről is van szó tulajdonképpen?

    - Lényegében két fajta törekvésről van szó. A Matica Slovenska
és a Szlovák Nemzeti Párt nyelvtörvény-javaslata a szlovák nyelvet
kizárólagos jellegű állami nyelvnek kívánja tenni, a magyart pedig
köznyelvvé degradálni. Kampányukban a szlovákok elmagyarosításáról
és a szlovák nyelvet fenyegető végveszélyről beszélnek. Sajnos
sikerült a lakosság nagy részét megtéveszteniük.

    Ugyanakkor a parlament asztalán fekszik a koalíciós pártok
nyelvtörvény-javaslata is, melynek kidolgozásában részt vettek az
FMK képviselői is. Ez leszögezi a kisebbségek azon jogát, hogy a
hivatalos érintkezésben is használhasság anyanyelvüket, valamint
kötelezi az államot arra, hogy az ehhez szükséges feltételeket
biztosítsa.

    A két javaslat merőben eltérő. Az egyik egy nemzetállami
fantazmagória, a másik pedig az európai szintet kívánja követni.
Mivel az utóbbi a kormánykoalíció javaslata, minden valószínűség
szerint ez kerül majd elfogadásra.

    - És ha nem?

    - Ez a kérdés véleményem szerint a demokrácia próbaköve
Szlovákiában. Egy kizárólagos nyelvtörvény elfogadása minden
bizonnyal a jelenlegi kormánykoalíció felbomlását vonná maga után. A
Nyilvánosság az Erőszak Ellen ugyanis szilárdan ragaszkodik a
koalíciás nyelvtörvény-javaslathoz, tudva, hogy ha a másik javaslat
kerülne elfogadásra, Szlovákia menthetetlenül balkanizálódna,
elszigetelődne Európától. (folyt.)



1990. november 4., vasárnap


Vissza »


- A szlovákiai magyarság - 3. folyt.


- Szlovákia magyarlakta területein az emúlt 40 évben, 1975-től
pedig erősödő mértékben tapasztalható az asszimilálódás. Ennek
tudható be, hogy a dél-szlovákiai városokban, Dunaszerdahelytől és
Komáromtól eltekintve a közéletben egyre kevésbé hallani magyar
beszédet.

    Szomorúnak tartom, hogy a szlovák lakosság többsége hisz az
ellenkező irányú híreszteléseknek. Ez a helyzet nagy fokú nem
ismeréséről árulkodik.

    - A helhatósági törvény a magyarság szempontjából előnyös, vagy
előnytelen? És milyen eredményekre lehet számítani?

    - Erről a törvényről ki lehet jelenteni, hogy nemzetiségi
szempontból semleges. Pozitívuma, hogy tartalmánál fogva helyi
jellegű koalíció kötésére ösztönöz, amellyel ki lehet küszöbölni a
szélsőségeket. A helyi szintű választások eredményeit pedig
lehetetlen megjósolni, annál is inkább, mivel a pártok nyilvánosan
leszögezték, hogy nem fogják központi határozatokkal befolyásolni az
alapszervezeteiket. Sőt, szabad döntésükre bízzák, hogy az
együttműködés milyen formáját válasszák.

    Mindemellett a községekben a választók nem pártokra,
mozgalmakra, hanem személyekre fognak szavazni. Ezért a helyhatósági
választások eredményeit illetően Csehszlovákiában senki sem
bocsátkozik találgatásokba.

    - Szlovákiában a magyarok gyakran hangoztatják, hogy félnek. Ez
a külső szemlélő számára azért tűnhet furcsának, mert a diktatúrának
vége. Mi az alapja ennek a félelemnek? (folyt.)



1990. november 4., vasárnap


Vissza »


- A szlovákiai magyarság - 4. folyt.


- Demokratikus viszonyok között megengedhetetlenek az
attrocitások. Azokat a sérelmeket, melyek napjainkban a szlovákiai
magyarokat érik, általában a nacionalista pártok rosszindulatú
vádaskodásai váltották ki. Jellemző, hogy indokolatlanul nagy súlyt
helyeznek például olyan esetekre, melyekre más fejlett
demokráciákban fel sem figyelnek. Ilyen volt például a komáromi
Himnusz-ügy. Hetekkel ezelőtt nagy felháborodást váltott ki az, hogy
tanévnyitókor az egyik tanonciskolában a csehszlovák állami Himnusz
után lejátszották a magyart is. Ebből akkora botrány kerekedett,
amit csak az iskolaigazgató leváltásával lehetett elsimítani.

    Azt hiszem, a szlovákiai kisebbség nagyon megsínyli azt, hogy a
szlovák politika nélkülözi a liberális hagyományokat. Nézetem
szerint ez az oka annak, hogy egyik pártnak sincs kidolgozott
kisebbségvédelmi programja. Még a liberális alapelveket valló
Nyilvánosság az Erőszak Ellennek sem.

    Ezért a nemzetiségpolitika terén a kormány sok esetben
engedményekre kényszerül a szélsőséges pártokkal szemben, ami
természetesen nem mentheti fel a felelőssége alól. +++



1990. november 4., vasárnap


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD