|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Az Antall-kormány radikális reformtervei
"Az elmúlt hánapokban három katasztrófa hiúsította meg a fontolva
haladás menetrendjét. A viszonylag olcsó szovjet kőolaj importjának
csökkentése volt az első, amely a KGST-n belüli kereskedelem
általános csődje keretén belül következett be. Aztán jött a
világpiaci kőolajárak megkétszereződése az Öböl-válság nyomán, és
végül az évtizedek óta idén legsúlyosabb aszály, amely az
élelmiszert többnyire exportáló országot most gabonabehozatalra
kényszerítette. A hétvégi taxisháború tetézte ezeket a bajokat, s
most úgy tűnik, a kormány végre elszánta magát a nagy piaci ugrásra.
A reformcsomagnak el kell nyernie a koalíciós pártok, az
ellenzék és a közvélemény jóváhagyását. A taxisofőröktől érkező
figyelmeztetésre való tekintettel a miiniszterelnök valószínűleg
óvatosan fog haladni, és igyekszik megszerezni az ellenzéki pártok
támogatását, amelyek maguk is gyorsabb, merészebb változásokat
sürgettek."
|
|
|
|
|
|
|
Göncz - japán gazdasági vezetők (1.rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990. november 13. kedd (MTI-TUD) - Magyarország a
nyugati kapcsolataira, egyben a Szovjetunióban és a keleti országokban
szerzett kereskedelmi ismereteire is szeretne építeni a japánokkal
való kapcsolatépítésben. A japánoktól az ország nem elsősorban
segítséget, hanem olyan beruházásokat kér, amelyek a japán befektetők
számára is fontosak - ezeket a gondolatokat fejtette ki Göncz Árpád
kedden, amikor Tokióban vezető üzletemberekkel találkozott.
A köztársasági elnök a Japán-Magyar Gazdasági Klub vezetőinek, tagjainak, mintegy harminc japán világcég és hitelintézet, kisebb vállalat vezetőinek tartott először rövid bevezető előadást. Ebben elmondta, hogy a vértelen forradalom és a parlamenti választások, a társadalom régi szerkezetének felszámolása után Magyarország most újra fel akarja építeni a piacgazdaságot. - Az első lépéseket megtettük a visszafordíthatatlan demokratizálással. Most a gazdasági rendszerváltás van soron, ami még talán az előbbinél is fontosabb - mondta.
Göncz szólt arról, hogy milyen előnyöket nyújthat a japán vállalkozóknak Magyarország. Azt emelte ki, hogy Magyarország nyitott a Nyugat és a Kelet felé egyaránt. - A nyitottság a tervezett gazdasági rendszer sajátossága - húzta alá -, mert évszázados kapcsolatainkra szeretnénk építeni a nyugati beilleszkedéskor. Ezeket a szálakat szeretnénk újjáéleszteni, ugyanakkor építeni akarunk az elmúlt negyven év alatt a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatainkra is. - Ami a nyugati kapcsolatokat illeti, Göncz kifejtette: szeretné, ha Magyarorország három lábon álló gazdasági rendszert építene ki, benne a meghatározó fontosságú Nyugat-Európával, az Egyesült Államokkal, és Japánnal, amelyhez kiemelkedő fontosságú magyar pénzügyi kapcsolatok fűződnek jelenleg is. (folyt.)
1990. november 13., kedd 09:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|