|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Az Antall-kormány radikális reformtervei
"Az elmúlt hánapokban három katasztrófa hiúsította meg a fontolva
haladás menetrendjét. A viszonylag olcsó szovjet kőolaj importjának
csökkentése volt az első, amely a KGST-n belüli kereskedelem
általános csődje keretén belül következett be. Aztán jött a
világpiaci kőolajárak megkétszereződése az Öböl-válság nyomán, és
végül az évtizedek óta idén legsúlyosabb aszály, amely az
élelmiszert többnyire exportáló országot most gabonabehozatalra
kényszerítette. A hétvégi taxisháború tetézte ezeket a bajokat, s
most úgy tűnik, a kormány végre elszánta magát a nagy piaci ugrásra.
A reformcsomagnak el kell nyernie a koalíciós pártok, az
ellenzék és a közvélemény jóváhagyását. A taxisofőröktől érkező
figyelmeztetésre való tekintettel a miiniszterelnök valószínűleg
óvatosan fog haladni, és igyekszik megszerezni az ellenzéki pártok
támogatását, amelyek maguk is gyorsabb, merészebb változásokat
sürgettek."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató az áremelések hátteréről (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - A fogyasztói árak emelésének hátteréről tartottak hétfőn sajtótájékoztatót a Magyar Sajtó székházában az Országos Árhivatal, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium képviselői.
Az áremeléseket a Minisztertanács közleménye már vasárnap részletesen ismertette, a lakosság tájékozódhatott arról, hogy az elkövetkező napokban, hónapokban mikor, milyen árucikkek, szolgáltatások ára növekszik, s hozzávetőlegesen arról is, hogy milyen mértékben. A hétfői tájékoztatón elmondták, hogy a jelentős mértékű áremelésekre egyebek közt az állami támogatások leépítése, a költségvetési egyensúly javítása miatt volt szükség. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke tájékoztatójában szólt arról, hogy a központi támogatások összege 1988-ban 200 milliárd forintot tett ki, ebből 60 milliárd forint jutott a fogyasztási cikkek ártámogatására. Elsősorban a szilárd tüzelőanyagokhoz, a háztartási energiához, a helyi közlekedéshez, az állami lakásokhoz, az ivóvízhez, a csatornahálózat szolgáltatásaihoz, az élelmiszerek közül pedig a tejhez és tejtermékekhez jutott kedvezményes áron a lakosság. A mostani áremelések egy főre vetítve havonta 800 forintos többletkiadást jelentenek a családoknak. A kereskedelem számol azzal, hogy élelmiszerekből az év első felében 10-15 százalékkal kevesebb fogy majd, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdaságnak, illetve az élelmiszeriparnak azonban ez nem okoz különösebb problémát - hangzott el a tájékoztatón - a megtermelt áruknak ugyanis külföldön találnak piacot. Másrészt várhatóan arra ösztönzik a magas fogyasztói árak a termelőket, hogy az igényekhez igazodva bővítsék az olcsóbb cikkek kinálatát. Az Országos Árhivatal elnöke azt is elmondta, hogy az idén a termelői árak várhatóan a tavalyinál gyorsabban növekednek. Az átlagos emelkedés körülbelül 9,5 százalék lesz. Ennek jórésze az import-alapanyag árak várható növekedéséből adódik. Az import-alapanyag árak ugyanis a számítások szerint 1989-ben 7 százalékkal emelkednek. Szikszay Béla hangsúlyozta, hogy a jövőben a világpiaci ármozgásokat a hazai árak nemcsak akkor fogják követni, ha azok emelkednek, hanem akkor is, ha csökkennek. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 16:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|