Rendszerváltás és az MTI

	A Szociáldemokrata Párt
München, 1989. február 17. (SZER, Magyar Híradó) - Tegnap tartotta a Fáklya klubban bemutatkozó nagygyűlését a Magyar Szociáldemokrata Párt, amelynek máris 8000 tagja van. 18 fővárosi kerületben és 80 vidéki településen működnek alapszervezetei, noha alig 5 hete újította fel tevékenységét. Budapesti tudósítónk jelenti: Rákosi és Kádár börtöneit megszenvedett veteránok hosszú sorának felszólalása jelezte, hogy az újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt nem az egyezkedők, átigazoltak és kettős párttagok, Szakasitsok és Marosánok nyomdokain kíván haladni. Ez egyébként egyértelműen kiderült Révész András pártelnök szavaiból is, amikor mindenekelőtt Kéthly Anna emlékét idézte fel. Ellentétben az MSZMP-vel, amely rejtélyes okból még ma is munkáspártnak mondja magát, az újjászerveződő Magyar Szociáldemokrata Párt, hasonlóan a modern nyugati szociáldemokráciához, nem osztályalapon szerveződik, nem tekinti magát kifejezetten munkáspártnak, hanem a programjával és ideológiájával egyetértők pártja lesz. Ahogyan Révész András elmondta, az új magyar párt szeme előtt a svéd, a finn és különösképpen a spanyol szociáldemokraták példája lebeg. Már a tegnapi összejövetel is elég részletes tájékoztatást nyújtott a Szociáldemokrata Pártnak a szakszervezetekkel és a sztrájkjoggal szemben elfoglalt álláspontjáról. A párt és a szakszervezet viszonyáról Baranyai E. Tibor, egykori ifjúsági titkár beszélt. Mint nyomatékkal hangsúlyozta, nem azonos személy a pár éve menesztett SZOT-vezetővel. A felfogásuk sem azonos, mivel azt követelte, hogy a politikai pártokat és a párt jellegű politizálást száműzzék a termelőüzemekből. Ehelyett hozzanak létre valódi, kizárólag munkavállalói érdekeket védő szakszervezeteket. A pártnak és a szakszervezetnek ilyen szétválasztása - különösen a szociáldemokratáknál - nem magától értetődő, hanem politikai döntés eredménye. Mint ismeretes, történetileg a szociáldemokrata és a szakszervezeti mozgalmak szorosan összefonódtak. Baranyai, miközben üdvözölte a már létrejött független szakszervezeteket, nem indítványozta a SZOT feloszlatását. Sürgette viszont a mostani, politikai okokból túlduzzasztott szakszervezeti mamutbürokrácia radikális csökkentését, általános decentralizálást, önálló szakmai központok létrehozását. Valószínűleg nem Baranyai E. Tibor beszédében vetődött fel utoljára a kérdés, hogy most, miután újból él a Magyar Szociáldemokrata Párt, mi indokolja, hogy a nagy múltú Népszava továbbra is a SZOT lapjaként bitorolt néven jelenjék meg. Addig is, amíg a kérdésre válasz érkezik, megkezdték a Szociáldemokrata Füzetek című kiadvány terjesztését. A fiatalabb nemzedék képviseletében Bruszt László gazdaságszociológus lépett fel, és megsemmisítő kritika alá vetette a sztrájkjogot korlátozni próbáló, március 8-ikán a parlament elé kerülő törvénytervezetet. +++ 1989. február 17., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »