|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Az Antall-kormány radikális reformtervei
"Az elmúlt hánapokban három katasztrófa hiúsította meg a fontolva
haladás menetrendjét. A viszonylag olcsó szovjet kőolaj importjának
csökkentése volt az első, amely a KGST-n belüli kereskedelem
általános csődje keretén belül következett be. Aztán jött a
világpiaci kőolajárak megkétszereződése az Öböl-válság nyomán, és
végül az évtizedek óta idén legsúlyosabb aszály, amely az
élelmiszert többnyire exportáló országot most gabonabehozatalra
kényszerítette. A hétvégi taxisháború tetézte ezeket a bajokat, s
most úgy tűnik, a kormány végre elszánta magát a nagy piaci ugrásra.
A reformcsomagnak el kell nyernie a koalíciós pártok, az
ellenzék és a közvélemény jóváhagyását. A taxisofőröktől érkező
figyelmeztetésre való tekintettel a miiniszterelnök valószínűleg
óvatosan fog haladni, és igyekszik megszerezni az ellenzéki pártok
támogatását, amelyek maguk is gyorsabb, merészebb változásokat
sürgettek."
|
|
|
|
|
|
|
Vasfüggöny a magyar-román határon - francia sajtó (1.rész)
|
Lászzló Balázs, az MTI tudósitója jelenti:
Párizs, 1989. június 22. csütörtök (MTI-tud.) - A francia rádió és televizió állomások után a sajtó is bő terjedelemben számolt be a Románia által a magyar határon kiépített szögesdrót és árok akadályról, amit egyesek a vasfüggönyhöz, mások a berlini falhoz hasonlítottak.
A Le Figaro terjedelmes budapesti riportot közölt a Romániából átmenekültekről. Elmondja benne, hogy már sok köztük a román nemzetiségű is, akik ugyanarról panaszkodnak, mint a magyarok: ,,nyomor, a házuk lebontása, kényszermunkára vezénylés a családtól több száz kilóméterre, folyóvíz és fűtés nélküli tömeglakás, letartóztatások, kitoloncolások, öngyilkosságok... Elmenni, menekülni minél messzebbre. Elfelejteni a házukat, amit leromboltak, nem gondolni többet a területrendezésre, a városok és főleg falvak lerombolására,,. Van aki közvetlenül lopakodik át a határon, van aki Csehszlovákiaba kér kiutazást és onnan. Többségük szakmunkás, kisebb részük értelmiségi. Elgyötört arccal, könnyek nélkül mesélik, sorolják vég nélkül ,,a Kárpátok zsenijének bűneit, aki az új ember utópiáját kergeti azzal, hogy földbegyalul falvakat, áthelyez egész lakosságcsoportokat és kényszermunkára vezényli képzettségüktől függetlenül az embereket,,. A munkások a hiányra, az éhbérekre, az értelmiségiek a lábbal tiport emberi jogokra panaszkodnak és nem értik, miért nem fogadják be őket a nyugati országok. A Liberation egy cserjés határszakaszon átérkező menekültcsoport fényképével illusztrált oldalas bécsi tudósításban számolt be a vasfüggöny építéséről. ,,Miközben Magyarország a nagy nyilvánosság előtt szétkürtölve bontja le a hírhedt vasfüggönyt, ami elválasztotta Ausztriától, Románia kétségbeesett igyekezettel épít egyet a maga magyar határán. Mi sem példázhatná jobban a politikai különbségeket a szocialista tábor két egykori testvérországa között, amikor a magyar rendszer egyre nyitottabb nyugatra, Ceausescu elnök pedig egyre dacosabban szegül szembe a peresztrojkával.,, A tudósítás elmondja, hogy naponta ma is 15-20 menekült ér át a határon és már jó harmincezren lehetnek Magyarországon, amely egyre nehezebben látja el őket. Megállapítja, hogy a menekülés fő oka a falurombolás és hogy a tavaly júniusi budapesti tömeggyűlés óta gyorsan éleződött a két ország viszonya, ami kisugárzik a bécsi és a párizsi európai tanácskozásokra is. ,,Ez a polémia mindenesetre élénk vitákat igér a VSZ következő ülésén, július 7-én Bukarestben, ahol a Szovjetuniónak lesz elég baja, amíg lecsillapítja a testvérországok torzsalkodását,, - fejezi be cikkét a Liberation. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök 11:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vasfüggöny a magyar-román határon - francia sajtó (2.rész)
|
A Párizsban megjelenő amerikai International Herald Tribune szintén arra mutatott rá, hogy miközben Magyarország lebontja a maga műszaki határzárat nyugati határán, Románia most építi ki. Idézte Hámos Lászlótól, az erdélyi magyarok emberi jogi alapítványának elnökétől, hogy a vasfüggöny keletre költözött. Megemlítette, hogy az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi találkozón a brit nagykövet, Sír Anthony Williams már neki is szegezte a kérdést a román küldöttnek a szögesdrótról, de nem kapott választ. A brit diplomata később azt mondta a Reuter hírügynökségnek, hogy Európának ,,nincs szüksége még egy berlini falra,,. A lap a magyar küldöttségvezetőtől, Erdős Andrétól azt idézte, hogy egyelőre nem szándékozik felvetni a kérdést a találkozón időhiány miatt, meg nem nevezett nyugati diplomatáktól pedig azt a kétkedést, hogy ha a románok már ennyire előrehaladtak a szögesdrót akadály kiépítésével, vajon miért nem tették ezt szóvá előbb a magyarok. Vélekedésük szerint talán épp a párizsi találkozó végére akarták időzíteni. A Le Quotidien de Paris harmadoldalas, térképpel illusztrált hírügynökségi jelentést, a l,Humanité rövid hírt közölt. +++
1989. június 22., csütörtök 11:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|