Rendszerváltás és az MTI

	A benzináremelés hatásai
------------------------ München, 1990. október 31. (SZER, Magyar híradó) - A most következőkben a hétvégi események közvetlen kiváltó okának, a benzináremelésnek a gazdasági hátteréről lesz szó. A stúdiónkban rádiónk gazdasági szakértőjét, Vadász Jánost kérdezem: milyen új nehézségek léptek és lépnek fel a magyar-szovjet kereskedelemben, gazdasági kapcsolatokban? - Csak bevezetésként mondom azt, ami nem új. Szóval nem új nehézségek az, hogy a Szovjetunió már évek óta, de idén fokozódó mértékben késedelmesen, megbízhatatlanul szállít. Nem új az sem, hogy akadoznak a szovjet olajszállítások, és természetesen az sem, hogy júliusban az oroszok közölték: az olajszállításokat idén 30 százalékkal csökkentik. És az sem új, hogy Moszkva követelésére január elsejétől dollárelszámolásra kell áttérni a magyar-szovjet forgalomban - tehát világpiaci áron, keményvalutában kell majd fizetni a szállításokért. Ezt az utóbbit egyébként nem a Szovjetunió rovására mondom, mert tulajdonképpen így normális a kereskedés, ez csak ténymegállapítás, de tény az is, hogy ez a változás most nehézségekkel jár. Ami új nehézség - itt hármat említhetek. Az első az, hogy csökkent a szovjet villamosenergia szállítása, de a hiányt pótolni tudták jugoszláv, lengyel és német kombinált közreműködéssel. A másik, súlyosabb nehézség az, amit a OKGT vezérigazgatója sajtótájékoztatóján említette, az az, hogy valószínűleg most novemberben a Szovjetunió csak 143 ezer tonna olajat fog szállítani, ami sokkal kevesebb a már tetemesen csökkentett havi mennyiségnél is, annak is csak egy töredéke. És közölte azt is, hogy decemberben gyakorlatilag már csak keményvalutáért vagy azzal egyenértékű kemény magyar áruért fognak az oroszok olajat adni, ami lényegében azt jelenti, hogy az említett dollárelszámolásra való áttérés dátuma nem január elseje, hanem december elseje. (folyt.) 1990. október 31., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A benzináremelés hatásai - 1. folyt.
A harmadik nehézség pedig az, hogy a szovjet fél a kereskedelmi fizetésekben felmondta azonnali hatállyal az úgynevezett promptinmkasszós fizetési módszer alkalmazását. Ez úgy működött, hogy a szovjet Külgazdasági Bank a moszkvai KGST-banknak adott egy állandó felhatalmazást, amely úgy szólt, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a Külgazdasági Bankkal szembeni kereskedelmi követeléseit mihelyt beérkeznek, azonnal teljesíteni kell. Ezt a felhatalmazást most visszavonták, ami azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy a jövőben a magyar exportszállításokat a szovjet partnerek valóban kifizetik. - Ezekből a nehézségekből mire lehet következtetni a jövőre nézve? - Arra kell következtetni, hogy a Szovjetunió nem megbízható kereskedelmi partner. Itt végeredményben egy politikailag széthulló országról és gazdaságilag is szétbomló országról van szó. És itt nemcsak az a probléma, hogy visszaesik a szovjet termelés, hanem elsősorban az, hogy vitássá vált, hogy ki dönti el azt, hogy mit kell a Szovjetunióban hazai szükségletre és mit kell exportra termelni. Ki dönti ezt el, Moszkva, a központ, vagy pedig a helyi köztársasági, nem tudom milyen hatóság? Ez teljesen zavarossá vált. Viszont a magyarok az oroszokkal az államközi kereskedelmi szerződéseket azon feltételezés alapján kötötték meg, hogy ezt Moszkva egyértelműen eldönti, ez a feltételezés most megdőlt. Tehát a tanúság egyrészt csak az lehet, hogy a jövőben tanácsos a helyi szervekkel konkrétan megállapodni, köztársaságokkal, vállalatokkal és általában tanácsos kerülni a kereskedést a Szovjetunióval, lehetőleg csökkenteni kell és megbízhatóbb partnerek után kell nézni. Ez nem politikai meggondolás miatt van így, hanem egyszerűen az említett kockázat miatt. És elvégre a keményvaluta fizetésre való áttérés ezt megkönnyíti, mert most már azok a kvázi előnyök, amik a szovjet forgalomból származtak elesnek, a szovjet szállításért is mindenképpen keményvalutában kell fizetni. (folyt.) 1990. október 31., szerda
Vissza »

	- A benzináremelés hatásai - 2. folyt.
- Egy pillanatra térjünk vissza a benzin sokat vitatott fogyasztói árára. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója sajtótájékoztatóján támogatta azt az elvet, hogy a benzin árának tetemes részét kitevő fogyasztási adót - ami a költségvetési bevétel jelentős forrása - fix összegben kell megállapítani, nem pedig a termelői ár százalékában. A kormányt ugyanis többek között az a vád is érte, hogy a benzináremeléssel nemcsak a nyersanyag, a kőolaj drágulását kívánta fedezni, hanem a fogyasztási adó növelésével mintegy extra költségvetési bevételt kívánt biztosítani. Mi erről a véleményed? - Ha nem is mindenütt a világon, de Nyugat-Európában gyakorlatilag mindenütt az a helyzet, hogy a benzin árának túlnyomó része fogyasztási adó, tehát az állami bevételek szerves része. És ez azért van így, mert a benzin olyan áru, hogy tömegesen vásárolják, mindenképpen, de mégsem tekinthető alapvető létszükségleti cikknek. Tehát az adó nagy állandó bevételt biztosíthat az államnak, anélkül, hogy kifejezetten antiszociális lenne. Magyarországon még a korábbi parlament - a kommunista parlament, ha úgy tetszik - hozott egy törvényt az adó mértékéről, ez ma is érvényben van. Ez úgy szól, hogy a kormány a termelői ár - lényegében a költségek, ráfordítások százalékában kifejezve - 140-től 360 százalékig terjedő mértékben vethet ki fogyasztási adót a benzin árában. A mostani nagy áremelés előtt átlagos árakat számítva - az volt a helyzet, hogy a termelői ár 205 százaléka volt fogyasztási adó - 10 forint volt az árban a termelői ár, 21 forint az adó, és néhány forint útadó és kereskedelmi árrés - így jött ki az átlagos fogyasztói ár. (folyt.) 1990. október 31., szerda
Vissza »

	- A benzináremelés hatásai - 3. folyt.
Az eredeti nagy áremelést úgy kalkulálták, hogy megduplázódott kényszerűen a termelői ár, 21 forint lett, és 34 forint lett az új fogyasztási adó - a termelői árnak immár 162 százaléka. Vagyis nőtt a fogyasztási adó, de nem olyan mértékben, mint a termelői ár - ahhoz képest az arányhoz mérséklődött 205-ről 162 százalékra. Végül: a vasárnapi kompromisszum után kialkudott ár azt mutatja, hogy továbbra is megduplázódott benne a termelői ár, de a fogyasztási adó nem nőtt semmit - most mind a kettő 21 forint egyaránt, az adó mértéke tehát 100 százalékos a korábbi 205 százalék helyett. Ez szerintem túl kevés. Az államnak szüksége van arra, hogy a bevételeit növelje. Itt az újj árendezésben - az én véleményem szerint - nem egy fix adóösszegre, hanem egy fix adókulcsra van szükség, amit a parlament megállapít, az új törvényben megfogalmaz, és ezt időről időre,, mondjuk félévenként indokolt felülvizsgálni, hogy ez a fix adókulcs helyes-e vagy indokolt-e a mértékét csökkenteni vagy növelni. +++ 1990. október 31., szerda
Vissza »