Rendszerváltás és az MTI

	Szlovákiai magyarok - prágai kerekasztal (1.rész)
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 1990. szeptember 27. csütörtök (MTI-tud) - Prágában a Magyar Kulturális Központ kerekasztal-találkozót tartottaK azzal a céllal, hogy a három csehszlovákiai magyar politikai mozgalom - az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Független Magyar Kezdeményezés - kötetlen beszélgetést folytathasson cseh újságírókkal, értelmiségiekkel. A találkozóra mindhárom mozgalom elküldte saját magas szintű vezetőit. A beszélgetés során a legtöbb időt a tervezett szlovák nyelvtörvénynek szentelték. A három magyar mozgalom kifejtette a maga álláspontját, amely a lényegét illetően alig, a taktikai megfontolások miatt a felszínen azonban lényegesen különbözik egymástól. Markáns nézetütközés lényegében az Együttélés és az FMK között mutatkozik. Az Együttélés szerint a többségi szlovákság anyanyelvét semmilyen törvénnyel nem kell védeni: ami jogi oltalmat igényel, az mindig a gyengébb, jelen esetben a magyar nemzeti kisebbség nyelve. Az FMK - amely elutasítja a nemzeti, nemzetiségi alapon történő politizálást - ugyancsak abszurditásnak tartja a szlovák nyelv hivatalos nyelvvé nyilvánításának törvényi ötletét, de úgy véli: ha már a jelenlegi politikai helyzetben elkerülhetetlen a nyelvtörvény megalkotása, akkor az legyen európai szinvonalú, álljon összhangban az európai értékekkel. Az FMK - amely szlovák liberális ,,testvérpártjával,, , a VPN-nel (Nyilvánosság az Erőszak Ellen) együtt része a szlovák kormánykoalíciónak - helyzetéből adódóan azt igyekezett a találkozón is alátámasztani, hogy a koalíciós pártok által kidolgozott nyelvtörvénytervezet elfogadható módon szabályozza a kérdést, és mintegy kihúzza a szönyeget a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt, illetve a Matica Slovenska által beterjesztett, erősen diszkriminatív jellegű törvénytervezet alól. Huncik Péter, az FMK képviselője figyelemre méltóan gyakorlatilag elhatárolta magát saját miniszterelnökétől, Vladimír Meciartól, amikor a VPN-hez tartozó Meciar olyan tartalmú kijelentéseivel szembesítették őt, amely kijelentések alapján Meciar inkább a kemény és diszkriminatív nyelvtörvény hívének, semmint a liberális megoldás elkötelezettjének tünt fel. Huncik ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a kormánykoalíció pártjai szerinte jó törvénytervezetet dolgoztak ki, és ő nem hajlandó kommentálni Meciar kijelentéseit. 1990. szeptember 27., csütörtök 12:57
Vissza »

	Duray Miklóst, az Együttélés Mozgalom elnökét megkérdezték, ho
Duray Miklóst, az Együttélés Mozgalom elnökét megkérdezték, hogy mi a válasza Meciar kormányfő azon korábbi - nyilvánosság előtt elhangzott - kijelentésére, amelyben a szlovák miniszterelnök lefasisztázta őt Duray szerint ezzel Meciar ,,nem illik bele az Európa felé tartó áramlatba,, ,s nem is tekinti legitim miniszterelnöknek Vladimir Meciart. A zömmel csehekből álló publikum tapssal fogadta Duray Meciarral kapcsolatos kijelentését. A kérdések és hozzászólások zöme egyértelműen arra utalt, hogy a prágai közéleti kérdésekkel foglalkozó emberek határozottan elutasítják a szélsőséges politikai megnyilvánulásokat, a nacionalista jegyeket. Az egyik kérdező - civilben egyébként magyar darabok fordítója - infantilizmusnak és kábítószernek nevezte a nacionalizmust, amivel a közönség mélységes egyetértését fejezte ki. Megfigyelőkben olyan benyomás keletkezett a szerdai találkozó után, hogy a három csehszlovákiai magyar politikai mozgalom között lassú közeledés tapasztalható. Bár a retorika sok helyen élesen ellentétes, egyre kitapinthatóbbak az együttműködés lehetőségei. Ilyen együttműködési terület lehet a parlamenti küzdelem a diszkriminatív szlovák nyelvtörvénytervezet ellen. +++ 1990. szeptember 27., csütörtök 13:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »