 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Vállalkozók Pártja közleménye
"... még
mindig nincs egy, a társadalombiztosítás teljes egészét új alapokra
helyező, és annak önkormányzati rendszerét kimunkáló egységes
koncepció előterjesztve. A Vállalkozók Pártja szeptember 7-én a
sajtónak, majd azt követően szakértőknek, végül valamennyi
parlamenti párt frakcióvezetőjének, a népjóléti miniszternek és dr.
Antall József miniszterelnök úrnak is átadta a párt által
kidolgozott társadalombiztosítási koncepciót és törvénytervezetet.
"
BBC, Panoráma:
Mi lesz szovjet áram nélkül?
"..., ha kiesne a szovjet villamosenergia
import teljes egészében, akkor mindennemű technikailag még behozható
külföldi segítség, és a teljes magyar tartalék-kapacitás
igénybevétele mellett is igen jelentős fogyasztói korlátozásokat
kellene foganatosítani az országon belül azért, hogy a
villamosenergia rendszer egyensúlya fennmaradhasson."
|
|
|
|
|
|
 |
Készül a csődtörvény - Sajtótájékoztató a
Pénzügyminisztériumban (1. rész)
|
1990. szeptember 19., szerda - Az új csődtörvény tervezete,
amely várhatóan november végén, december elején kerül az
Országgyűlés elé, egyszerűbbé, rugalmasabbá teszi a csődeljárás
folyamatát, pontosabban körülhatárolja majd a csődeljárás során az
adós és hitelező viszonyát, az állam, a bíróságok szerepét -
tájékoztatta az újságírókat szerdán Sugár Dezső, a
Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a minisztérium
épületében.
A javaslat szerint az új törvény nevében is csődtörvény lesz,
tehát csak a csődbe jutott, azaz a már fizetésképtelen, vagy
várhatóan azzá váló gazdálkodó szervezetek helyzetének rendezésével,
esetleges felszámolásával foglalkozik majd.
A leendő csődtörvény alapján kétféle eljárás indítható majd. Az
első szerint az adós gazdálkodó szervezet továbbra is kezdeményezhet
önmaga ellen csődeljárást. A megindításnak nem lesz tételesen
felsorolt előfeltétele, és jelentős kedvezményt biztosít majd az
adós vállalat, vagy vállalkozó számára, nevezetesen: három hónapos
fizetési moratóriumot kaphat az önmaga ellen csődeljárást
kezdeményező. A visszaélések elkerülésére azonban ezzel a
lehetőséggel csak háromévenként élhetnek majd a gazdálkodó
szervezetek.
A csődeljárás megindítását a bíróság közzéteszi, és a három
hónapos fizetési moratórium idején tudomásul vesz és közzétesz,
lehetősége lesz az adósnak arra, hogy reális kibontakozási programot
készítsen, a hitelezőkkel megállapodjon az esetleges
átütemezésekről, vagy a fizetési kötelezettségek másfajta
behajtásának módjáról, például az esetleges átvállalásról. Az
egyezséghez a gazdálkodó szervezet tulajdonosának egyetértése és
valamennyi hitelező hozzájárulása is szükséges lesz. Az esetleges
megállapodást a bíróság közzéteszi, s ezzel az eljárás befejeződik.
Azaz így az adós vállalat felszámolására nem kerül sor, ha viszont
nem sikerül egyezséget kötni, a bíróság hivatalból megindítja a
felszámolási eljárást.
A törvénytervezet szerint normatív előírásokkal szabályozzák
majd a fizetésképtelenség egyes lehetőségeit, illetve a korábbinál
pontosabban körülhatárolják a fizetésképtelenség eseteit. A
bíróságok csupán a már megindított csődeljárások alkalmával, a
kérelmek beérkezése után minősítik a fizetésképtelenség eseteit.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 16:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|